2011. december 30., péntek

Lush zsákmányok

Olvastam több helyen is, hogy a Lushban a karácsonyi ajándékcsomagokra és sok termékre is 50% kedvezmény van, úgy döntöttem, hogy benézek egybe, karácsony után megérdemlek én is egy kis ajándékot.
Természetesen a bőség zavara fogadott megint a boltban, de azért végülis sikerült három szappannal hazajönnöm. Nézegettem a többi terméket is, de valahogy egyedül a szappannal vagyok úgy, hogy szerintem megéri az árát, mert tényleg sokáig elég egy darab, és azért én itthon nem tudom összekotyvasztani (biztosan nem vennék 1000 Ft-ért mézzel összekevert kristálycukrot ajakradír néven). Úgy vettem észre, hogy nem csak a karácsonyi limitált termékekre volt kedvezmény, mert láttam egy olyan szappant is az akciósok között, amit én már 2 éve októberben vettem. Szerettem volna még testradírt is, de amit találtam szerintem mind büdi volt, aminek meg még tetszett az illata meg csak sima vízillatosító, azt azért nem veszek. :D Az ajándékcsomagok meg azért nem fogtak meg, mert majdnem mindegyikben volt valami fürdőkádba való, nekem meg olyanom nincsen.
Amire még nagyon kíváncsi voltam, az a Glögg nevű tusfürdő, azok alapján amiket hallottam róla, valami mennyei csodának képzeltem el az illatát, hát én csalódtam, szerintem semmi extra, inkább a büdös felé tendál. Na szóval amiket vettem:
Angel's delight szappan: mandarin- és édesnarancs illata van állítólag. Valóban finom citrusos, és szép színe is van (ami a képen nyilván nem látszik). 165 g 1733 Ft volt teljes áron, ebből jött le az 50%.
Ice blue szappan: tengeri só, édesnaracs-olaj és borsmenta van benne. Baromi jó kék színe van, és tényleg mentolos. 170 g 2193 Ft, ebből jött le a kedvezmény.
Sandstone: homok, kubebabors-olaj és koriander. Ez érdekes, nekem ennek tetszik a legjobban az illata, pedig a koriandert fűszerként ételben ki nem állhatom. A homok miatt radírozós, úgyis fogytán van a Dolce latte mákos radírozós szappanom, úgyhogy jókor jött. 120 g 1668 Ft teljes áron.
Hazafelé a trolin a szatyrot olvasgattam, és akkor tűnt fel ez a felirat. Sokan azért támadják, vagy nem szeretik a Lusht, mert teljesen natúrnak állítják be a termékeiket, mikor az összetevők listáján látszik, hogy nem az. Én ezt a feliratot most pozitívnak vettem, úgy tűnik, hogy ők egyáltalán nem állítják, hogy nem használnak szintetikus anyagot, csak ez egy elterjedt hír róluk és szájról-szájra terjed. Én úgy vagyok ezzel, hogy a mezei tusfürdőkben is ennyi vagy még több cifraság van, az illata miatt szívesen nyúlok néha a natúr szappanjaim mellett egyszer-egyszer Lush után is. (Egyébként számomra mindig is egyértelmű volt, hogy a Lush nem lehet maximálisan natúr, nincs az a természetes anyag ami ennyire erős illatú, és ilyen cifra színekben pompázik - lúgosítás után is. Ettől függetlenül én szeretem a termékeiket, bár tény, hogy csak a szappanokkal volt dolgom.)
Szerintem érdemes most elkukkantani egy boltjukba, én a Jászai Mari téren lévőben voltam, és talán egy akciós termék fogyott már el, szappanokból, tusfürdőkből is rengeteg volt még, és az ajándékdobozok is hegyekben állnak. Gondoltam arra, hogy jó ötlet lehet most az akció miatt már feltankolni jövő karácsonyra ajándékokból, de a szappanjaim 2012. novemberében járnak le, valószínűleg a dobozban lévők sem bírják ki jövő karácsonyig. :(

Szeretitek a Lusht? Vettetek már valamit a mostani leárazásban?

2011. december 29., csütörtök

Filmajánló V. - Ollókezű Edward (Edward Scissorhands)

Már nagyon régóta tervezem hogy megnézem, és itt is ült a gépemen már a film egy jóideje, de valahogy nem volt sosem hangulatom Tim Burtont nézni. Ma viszont megjött a kedvem. Gyerek voltam még, mikor legutóbb láttam, és igazából azon kívül, hogy ollókezű és hogy néha megvágja magát, semmire sem emlékeztem a filmből, így viszonylag újdonságként éltem meg a hangulatát.
(kép: innen)
Ami legelőször mellbevágott, hogy egy 21 éves filmet nézek. Pont tegnap gondolkoztam el azon, hogy hova tűnt az elmúlt 10 év, és most ez tett még egy lapáttal arra, hogy úgy érezzem öreg vagyok.

A történet indítása nekem nagyon tetszik, egy Avon tanácsadónő kolbászolja körbe a lakóparkot és próbálja mindenkire rátukmálni a termékeit, majd miután mindenki elküldi a fenébe felmegy a közeli dombra, ahol egy régi lepukkant házban lakik Edward. Őt egy idős tudós tervezte, de mielőtt befejezte volna és igazi kezeket kapott volna, meghalt. A tanácsadónő rátalál Edwardra, és úgy dönt hogy magához veszi, ne éljen egyedül. Próbál beilleszkedni a közösségbe, nagyon szépen nyír sövényt, meg mint később kiderül kutyát és hajat is. Bevallom őszintén nekem kicsit lassú volt a film, 1 óra után voltak részek ahol icipicit tekertem, úgy tűnik a mostani filmek már annyira pörögnek, hogy lassúnak érzem a régieket. Az egészet nem lövöm le - hátha esetleg van olyan, aki még nem látta volna, vagy úgy van mint én, hogy ezer éves emlékei vannak vele kapcsolatban -, a lényeg, hogy (nem meglepő) nem fogadja be a közösség.

Nagyon örülök, hogy nekiültem ma megnézni, a középső résztől eltekintve nagyon élveztem. (Az is lehet, hogy az a rész csak felbosszantott, mert ott kezdték el bántani Edwardot, és nehezen bírom az ilyesmit. A 3. Harry Potter könyvet sem bírtam egyszer sem újraolvasni, mert nagyon idegesített, hogy annyi rosszat mondanak Siriusról, mikor én már tudom, hogy ő nem gonosz - én már csak ilyen lüke vagyok.) Tim Burtont meg még mindig imádom, szerintem nem is tudok olyan filmet mondani tőle, amit ne szerettem volna. Az viszont biztos, hogy kell egy hangulat ahhoz, hogy az ember élvezze a munkáját, most biztos nem ülnék neki mondjuk a Sweeney Toddnak ezután. :)

Ti szeretitek az Ollókezű Edwardot?

2011. december 24., szombat

Boldog karácsonyt!

Nagyjából most sikerült az egész napos főzés-pakolás-díszítés-mosogatás után leülnöm egy kicsit. :) A tegnapi nap még így karácsony előtt abszolút Murphy jegyében zajlott. Mivel még 20-án is vizsgáztam, utána meg takarítottam mint egy elmebajos - nem tudom mi jön rá a nőkre ilyenkor, de valahogy ösztönösen körbe akarom vakarni a lakást, lehet amiatt mert tudom, hogy a fa miatt kevesebb mozgásterem lesz és nem tudok ilyen alaposan takarítani, passz - ezért csak tegnap álltam neki megvarrni a párnákat, amikhez még novemberben megvettük az Ikeában a textileket. A varrógépem egy kb 30 kilós és 50 éves orosz dög, ami még nagymamé volt. Én őt csak futólag ismerem, varrtam már vele korábban, de nem értek hozzá különösebben. Most 2,5 párnahuzat megvarrása után úgy döntött, hogy szórakozik velem és folyamatosan elszabta a cérnámat, úgyhogy feladtam a harcot. Végül még azt a felet nagy erőfeszítések - és sok könny - árán befejeztem, de a tömés után már kézzel varrtuk be a nyitott oldalt. Ennek köszönhetően tegnap délután kettőkor pár embernek még nem volt ajándéka, de büszke vagyok magunkra mert 3 óra alatt lezavartunk mindent.

Bálint anyukája megkért minket, hogy menjünk el az Ázsia boltba ezt-azt venni, és ott anyuéknak találtam is ajándékot. Egyébként ha jó helyre akartok menni, akkor mindenképpen ajánlom, a Vámház körúton van a piac mellett, és nem csak kínai dolgaik vannak. Egy kb 10 méteres fal telis-tele van különféle fűszerekkel, szerintem ami itt nem kapható az nem is létezik. Kb 30 féle curry, meg mindenből ezer féle, szuper már csak nézelődni is. Persze minden alapanyag megtalálható ázsiai ételekhez is. Innen már céltudatosan mentünk tovább, Bálint szüleinek különlegesebb kávékat akartunk venni, kb 20 perc alatt le is zavartuk a dolgot, vettünk két félét a Frei Caféban (még mindig imádom, most chilis-vaníliás lattét ittam). Hazafelé a Bazilika felé kanyarodtunk, barátnőmmel még szerdán jártam arra és láttam a kivilágítást, Bálintnak is mindenképpen meg akartam mutatni.
A mai nap jól sikerült, egész korán állt már a fa, fél 7-kor már vacsoráztunk is. :) Finom lett minden, a diós hal kifejezetten jó, és az áfonyalekvár illik hozzá! A torta nagyon finom, pofon egyszerű elkészíteni. Mivel nem 18 centis tortaformám van hanem 24-es ezért másfélszereztem a tészta mennyiségét, de a krém maradt, amit nem is bánok. Így is eléggé krémes-édes, ha egy szeleten még vastagabb lenne az áfonyás cucc akkor már nekem az sok lenne. Díszítés közben egyébként a már jól megszokott Frank Sinatra karácsonyi album ment, és forraltboroztunk.
Nekem holnaptól már nincs ilyen láblógatás mint eddig (ebben a 3 napban...) volt, 28-án újra vizsgázom, úgyhogy rá kell feküdnöm a könyvre. Azért nővéreméknél még karácsonyolok egyet, holnap anyuék jönnek Pestre úgyhogy bár Bálint elutazik holnap nem leszek teljesen egyedül.

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!

2011. december 22., csütörtök

Karácsonyi TAG

Zsannunál olvastam ezt a taget, tetszettek a kérdések, úgyhogy kitöltöm én is. :)

1. Csomagolópapír vagy ajándéktasak?
Karácsonykor én mindig csomagolni szoktam, még az alkoholokat is. Csak a nagyon amorf ajándékokat szoktam zacskóba tenni. A tasak valahogy olyan fura nekem, nincs benne az a varázs, hogy várod ahogy a másik bontogatja az ajándékot.

2. Igazi fa vagy műfenyő?
Korábban ragaszkodtam az igazihoz (amikor még nem az én dolgom volt az utána való takarítás... :D), aztán 3 éve az első saját karácsonyfámkor megfogadtam, hogy többet nekem igazi nem kell. Nagyon szeretem a fenyő illatát és az igazi szerintem mindig szebb, de kínszenvedés a hulló fát bontogatni, majd végigrángatni a gangon, a lépcsőházon, és utána takarítani, mert szétszórja a tűleveleket... Meg sajnos drága is. Tavaly vettünk egy nagyon szép műfenyőt, csak közelről látni hogy nem igazi, ő nekem megfelel. :)

3. Mikor díszíted fel a fát?
24-én délután.

4. Mikor „bontod le” a fát?
Kiskoromban rendszeresen február végéig/március elejéig állt a fa. Egyszer január vége körül festettük a nappalit, a fenyőfa is szépen be lett nejlonozva hogy ne legyen festékes. :D A sajátot legkésőbb január végén le szoktuk szedni, kicsi a lakás és kerülgetni kell. Anyuéknál mindig a zongorán van, ott elfér és senkit nem zavar, lehet ezért is marad mindig fent sokáig.

5. Szereted a tojáslikőrt?
Szeretem, de nekem nem kötődik túlzottan a karácsonyi időszakhoz, nem szoktam piálni ilyenkor, max forralt bort.

6. Kedvenc ajándékod, amit gyerekként kaptál?
Ami most így hirtelen beugrott az Trollcsi volt. Mikor pici voltam nagy divat volt a műanyag troll aminek színes égnek álló haja volt. Nekem elég sok volt kicsiben, és egyik karácsonyra kaptam egy nagyot, aminek a teste már plüss volt, és ha a mellkasát megnyomtam akkor a szeme zölden világított. Így leírva egész rémisztőnek hangzik, nem értem miért imádtam annyira. :D

7. Van „betlehemed”?
Nincs. Otthon sem emlékszem, hogy lett volna.

8.Kinek a legnehezebb ajándékot venni?
Apósomnak, azt hiszem. :)

9. Kinek a legkönnyebb ajándékot venni?
Anyunak.

10. Legrosszabb karácsonyi ajándékod?
Nem emlékszem ilyenre. Volt olyan, hogy hülyének néztek a barátaim egy-egy karácsonyi ajándékom miatt, de én mindennek örültem. :) Volt például, hogy olajradiátort kaptam, ezen röhögtek a többiek a legtöbbet, de én baromira örültem neki, mert a szobámban nem volt konvektor és korábban csak egy elektromos légkeverő izével fűtöttem.

11. Elektronikus vagy postai képeslap?
Ha már választani kell akkor postai, de nem szoktam küldeni.

12. Kedvenc karácsonyi film?
Holiday, Igazából szerelem, Reszkessetek betörők 1-2. Mese: A Hóember.

13. Mikor kezdesz vásárolni?
Általában már november végétől úgy nézelődök, hogy ha látok valami jót akkor azt megveszem.

14. Ajándékoztál már tovább karácsonyi ajándékot?
Nem.

15. Kedvenc karácsonyi étel?
Rántott hal.

16. Színes vagy sima fények?
Színes. :) Sosem volt sima a fánkon, én nem is akarok, a színes szép. A sima elegánsabb az tény, de én nem elegáns karácsonyfára hajtok.

17. Kedvenc karácsonyi dal?
Carol of the bells.

18. Elutazol karácsonykor vagy otthon maradsz?
Maradok, 28-án vizsgázni fogok, úgyhogy nem megyek sehova.

19. Csillag vagy angyalka csúcsdíszed van?
Csak ez a két opció van? :o Csúcsdíszem van. Nem angyalka, nem csillag, hanem a tipikus csúcsdísz.

20. Mikor nyitod ki az ajándékokat?
Amikor anyuékkal laktam akkor az volt a szokásunk, hogy feldíszítettük a fát, majd felöltözött mindenki és elmentünk sétálni egyet a Fő térre. Szépen ki volt világítva, nézegettük a karácsonyi kirakatokat, sétáltunk egy kicsit, majd hazafelé tesómmal versenyeztünk. Én a jobb oldalon (mindig ott ültem a kocsiban) ő meg a bal oldalon számoltuk az ablakokban látszódó karácsonyfákat, aki többet számolt össze az nyert. Nem volt nyeremény, csak ennyi. :) Amikor már nálunk is divatba jött a kertek díszítése akkor apa mindig a kertes övezetek felé ment, hogy megnézzük a szép dekorációkat. Ezután mikor hazaértünk apa bement a nappaliba, betette a fa alá az ajándékokat, meggyújtotta a csillagszórókat, és csilingelt egy csengővel, hogy mehetünk. Énekeltünk 1-2 dalt aztán ajándékbontás, és csak ez után vacsoráztunk.

21. Legidegesítőbb dolog ebben az időszakban?
A kötelező rokonlátogatás. Nincs azzal bajom, hogy meglátogassam a szeretteimet, csak ha 6 helyen laknak akkor nem lehet ennyi felé osztódni sajnos.

Kitöltitek? :)

2011. december 21., szerda

Filmajánló IV. - A Hóember (The Snowman)

Ha mondanom kéne egy kedvenc karácsonyi mesét, akkor az A Hóember lenne. Kiskoromban rengetegszer megnéztem, és akárhányszor hóembert építettem mindig azt kívántam, hogy az enyém is legyen ilyen. Régi, 1982-es mese, szerintem gyönyörűen meg van rajzolva, és a zenéje is imádnivaló.
(kép: innen)
A történet elég egyszerű, egy kisfiú épít magának egy hóembert, aki éjszaka életre kel, elviszi a fiút a többi hóemberhez és az Északi-sarkra, hogy találkozzon a mikulással. Nem túl hosszú, de hangulatnak tökéletes. :)

Olyan érdekes egyébként, lehet csak attól van, hogy öregszem, de akárhányszor belefutok egy olyan dologba amit kiskoromban szerettem könnyek gyűlnek a szemembe, így vagyok egy csomó Disney mesével - viccesen nézhettem ki szombaton a Disney on Ice-on, ahol minden kisgyerek lelkesedett én meg zsepit zsepire halmoztam az ölemben -, és most ezzel is. Na mindegy, a lényeg hogy szeretek néha kicsit nosztalgiázni, erre is most jól esett visszagondolni.

Ti láttátok A Hóembert?

2011. december 20., kedd

Karácsonyi menü

Hétvégén megbeszéltük Bálinttal, hogy mi legyen karácsony este a vacsi, hétfőn majdnem minden hozzávalót meg is vettünk hozzá. A levest leszámítva még egyik sem általam kipróbált recept, de a desszertről nagyon sok pozitív visszajelzést olvastam, a főétel meg baromira nem bonyolult úgyhogy belevágok. :)

Az én családom sosem volt olyan értelemben halevő karácsony táján, hogy halászlé folyjon még a csapból is, szerintem minden szenteste rántott halat ettünk. Én őszintén megmondom nem is rajongok a halászléért, pocsolya szaga van. Persze ha nem szagolom és telepakolom erős paprikával akkor ehető (szigorúan csak a leve), de szerintem sosem fogok nekiállni főzni. Szerencsére Bálint sem halászleves úgyhogy ezt azt hiszem én megúsztam. :D

Leves
Ezt nem bonyolítjuk túl. Nem gyakran főzünk levest, én igazából meg is lennék abszolút nélküle. Bálint miatt azért néha nekiállok, de nem rendszeresen. Most egy marhahúslevesben egyeztünk ki, vettem is egy hatalmas (szerintem van vagy 2 kg) cupákot - így hívta a hentes, ránézésre szerintem a combcsont feje lehet. Ehhez most konkrétan receptet nem írok, szinte mindig más arányokban dobálom bele a dolgokat a húslevesbe.

Főétel
Van egy csomó szakácskönyvem a legtöbb "A 100 legjobb..." sorozatból van, de elég ritkán nyúlok értük, többnyire a bevált rutin dolgokat csináljuk. Most végignyálaztuk az ünnepi fogásos kiadást, és végülis ennél maradtunk:

Dióval rántott halszeletek
Hozzávalók:
  • 4 szelet halfilé (én fagyaszott tengeri hekket vettem)
  • 10 dkg darált és 8 dkg apróra vágott dió
  • 10 dkg liszt
  • 2 tojás
  • 15 dkg vaj
  • 1 citrom
  • Worchester-szósz
  • só, bors

Elkészítés:

A receptet most nem szó szerint írom le, de a lényeg nyilvány ugyanaz. :) A megmosott halszeleteket bedörzsölöm citromlével és 15 percig békén hagyom. Sózom, borsozom, majd bepanírozom úgy, hogy morzsa helyett a dióba forgatom (tört és őrölt keverékébe). Igazából a recept rántottat ír, de nem konkrétan olajban úszva kell kisütni, csak olvasztott vajon mindkét oldalát meg kell pirítani. Tálaláskor pár csepp Worchester-szószt locsolok rá. Petrezselymes krumplit fogok hozzá csinálni.

Desszert

Szerintem ezen meditáltunk a legtöbbet. Szerettem volna valami különlegesebbet csinálni, de olyan nagyon bonyolultat meg mégse, mert ha meg elszúrom akkor szomorúak leszünk. Sajttortában egyeztünk ki, el is kezdtem nézegetni a neten a recepteket, de aztán rátaláltam erre. Talán egy éve volt, hogy vettünk az Ikeában fagyasztott áfonyatortát, na az pont ilyen volt csak kicsit laposabb. Rákattantam nagyon. :D Sikerült hozzá mindent beszereznem - áfonyát persze csak fagyasztva tudtam venni, de szerintem úgy is fini lesz-, csak a mascarponét drágállottam a Sparban úgyhogy holnap nyakamba veszem a Tescót. Remélem nagyon finom lesz, mert már várom, hogy kész legyen. :D A recept zsúrtorta méretet ír, nekem csak 24 centis tortaformám van, de úgy döntöttem hogy nem kell nekem ilyen vastag krém, az Ikeás is kis lapos volt, az enyém is olyan lesz. Ha készen lesz próbálok róla csinálni képet.

Ti kiterveltétek már, hogy mi lesz a karácsonyi menü? Miket főztök?

2011. december 17., szombat

Ovis/korcsolyapályás tea

Lehet sokatokban fel fog merülni a kérdés, hogy azt gondolom-e, hogy én találtam fel a spanyolviaszt, úgyhogy előre mondom hogy nem, nem én voltam, csak végre úgy érzem sikerült kikevernem a legfinomabb gyerekkoromra emlékeztető citromos teát.

Két emlékem van, ami erősen bennem él a citromos teával kapcsolatban. Az egyik ovis koromból való. Viszonylag sokszor kaptunk reggelire reszeltsajtos vajas kenyeret, és mindig citromos tea volt mellé. Később is sokszor kértem anyától ezt vacsira, szigorúan reszelt sajttal, más íze van így mintha szeletek lennének rajta. Most hogy megvan a tea lehet újra rákattanok. :) A másik emlék a szombathelyi korcsolyapálya. Szerintem nem túlzok ha azt mondom, hogy telente minden hétvégén kint köröztünk anyuval és a nővéremmel. Olyan bérletet lehetett venni, ami műanyag tokba volt beletűzve, a pénztáros néni pedig sima lyukasztóval érvényesítette. Jófej volt, akkor is csak egyet lyukasztott rajta, ha hárman mentünk be. Mióta Pesten vagyok kevesebbet vagyok jégen, szerintem már 2 éve nem is voltam. :( Idén télen mindenképpen kimegyünk megnézni a felújított műjégpályát, muszáj megjáratnom a korimat. Na szóval Szombathelyen mindig ittunk teát a büfében, eleinte 50, aztán 80 Ft volt két deci. Nagyon forró volt, nagyon édes és nagyon citromos. Úgy érzem ezt most sikerült reprodukálnom. :)

Hozzávalók (1 literhez):
  • 2 filter Sir Morton Garzon tea
  • 8 teáskanál cukor
  • 8 teáskanál citromlé (Olympos)

Elkészítés:
Vízforralóban felforralom a vizet, majd átöntöm a tűzhelyen lévő edénybe. Beledobom a filtereket (leszedtem a papírt róla, hogy ne kelljen fogni, ázzon csak nyugodtan) és pár percig hagyom forrni. Ezután lehúzom takarékra, kivadászom az összes teazacsit és beleteszem a citromlevet. Tapasztalatom szerint először a citrom és utána a cukor menjen bele a teába, fordított esetben (fogalmam sincs miért) nekem megkeseredik az egész. Szóval citromlé, aztán cukor, kicsit még hagyom forrni hogy feloldódjon a cukor, és kész is. 3 liternyit tegnap este lazán legurítottunk belőle.

Remélem van aki rajtam kívül is örül ennek a felfedezésemnek és kicsit tud nosztalgiázni a tea felett. :)

2011. december 15., csütörtök

Panda fél éves :)

Pontosabban fél éve lakik velünk. Hihetetlen milyen gyorsan megy az idő, észre sem vettem és el is repült ez a 6 hónap (na nem mintha korábban nem rohantak volna az évek). Végig gondoltam, mikre tanított meg ez az elmúlt fél év, és a kutya maga.

Végre tudok korán kelni (és feküdni). Írtam még régebben, hogy mennyire hétalvó vagyok - voltam ^^ - és hogy küzdök mindig azzal, hogy a délelőttöket ne aludjam át ha nincs suli, hát ez a problémám most megoldódott, és nagyon örülök neki. Legkésőbb 9-kor minden nap ébren vagyunk, enyém az egész délelőtt, sokkal tevékenyebbnek érzem magam így. A reggeli sétákat is megszerettem, néha nincs kedvem kimászni az ajtón, főleg ha esik az eső mert nyálas és undorító az idő, de egyébként tök jól esik ébredés után átmozgatni magamat.

A korán kelésből adódik, hogy rászoktunk a reggelizésre. Korábban ha fel is ébredtem reggeli idő előtt sosem voltam képes enni egy falatot sem. Szegény anya még mikor Szombathelyen laktam minden reggel bejött a szobámba és megkérdezte mit kérek reggelire, én meg félálomban elsoroltam 4 féle dolgot, ő meg boldogan nekilátott, hogy végre fogok reggelizni. Persze sosem ettem meg mert hányingerem volt még az evés gondolatától is. Most sem tudnék azonnal ébredés után enni, de a rutin amit kialakítottunk szuper. :) Sétáltatás végén egyikünk vesz friss reggelit a pékségben, amit egy fél órás mozgás után már meg is kívánok és boldogan megeszem mikor hazaértünk.

Elkezdtem sapkát hordani. Hihetetlen harcokat vívtam anyuval, mindig rám akarta régen tukmálni a sapkát, többnyire hagytam magam és fel is vettem, majd az első sarkon ahol már nem látott le is szedtem a fejemről. Most sem hordom minden alkalommal, de este és reggel most már rajtam van. Még mindig tartom magam ahhoz, hogy az én fejem szánalmasan néz ki mindenféle sapkában, de kutyasétáltatás közben sajnos fázik a fejem, és akkor amúgy sem randira megyek. :D

Bár eddig is mindig voltak állataim, kutyázni egészen más, megtanított arra, hogy tényleg felelős vagyok valakiért, aki ha én nem vagyok nem tud meglenni magában. Picúr és Rupert itthon hagyható pár napra, mert nem zabálják be az összes ételt és nem igényelnek annyi tutujgatást, de Panda egészen más tészta. Imádok vigyázni rá, hozzá bújni álmomban, még azt is szeretem, ahogy horkol. :D Fél év nem hosszú idő, de szerves részévé vált az életünknek, egyelőre nem is tudom elképzelni milyen lenne nélküle - nem is akarom, ha szerencsések vagyunk van még 10 éve velünk. :)
Az utolsó két kép a Noé Állatotthonban készült, szombaton kilátogattunk hozzájuk kutyástól. Karácsonyi buli volt, lehetett vinni egy kiválasztott állatnak ajándékot, mi Lindát az angol bulldogot ajándékoztuk meg. Ez itt a reklám helye, de hihetetlen jófej csajszi, stílusra tiszta Panda, nagyon bájos és egész kis testű ahhoz képest, hogy angol bulldog. Ha valaki örökbefogadáson gondolkozik adjon egy esélyt neki!

2011. december 8., csütörtök

Debi

Az az első emlékem róla, hogy palacsintát süt nekem. Nem emlékszem rá, de állítólag sokáig nem szerettem, mindig gyanakodva néztem rá, nem tudtam ki ő. Nem csoda, mi Szombathelyen laktunk, ő meg Debrecenben, nem láttuk olyan gyakran. Már régen is imádtam a palacsintát, mikor keverte a tésztát és rájöttem mi lesz belőle, odamentem hozzá és megsimogattam a kezét. Régi vas palacsintasütője volt, amiben még kicsit mindig megégett a tiszta, a fekete foltokra pedig mindig közöltem, hogy "pikkos", és azokat a részeket sosem ettem meg.

Mivel messze lakó nagymama volt, nem találkoztunk vele olyan gyakran. Nyaranta mindig sokat voltunk nála, és elég sokáig - amíg még mert utazni sokat - nálunk töltött pár hetet télen. Imádta az állatokat, volt honnan örökölnöm. Egyedül lakott, emiatt sokszor ötlött ki összeesküvés-elméleteket, de imádtam hallgatni, ahogy mesél. Sok udvarlója volt, mindig mutogatta az emlékkönyvét, benne a csodaszép rajzokkal és festményekkel, amiket a fiúk csináltak neki. Mesélt a háborúról, a fiúról akit akkor szeretett, és hogy "örültek" annak hogy háború van mert így sétálhattak az utcán kézenfogva. Megtanított zongorázni, horgolni, kötni, hímezni, gobelinezni, franciául (és magyarul) káromkodni. Ő csinálta a világ legjobb paprikás csirkéjét (bocsi anya), imádtam a sütijeit, és azt, hogy hiába volt egyedül, magának is mindig sütött-főzött finomat. Szerette a mekis tölcséres fagyit, az Óbudai Gyémánt ásványvizet, a sütemény szélét és minket.

Ma 6 éve, hogy már nincs velünk. Az ő íróasztalánál ülök most is, az ő edényeiben főzök az ő tűzhelyén, sokszor az ő receptjei alapján. Tudom, ha most itt lenne akkor kiröhögne és azt mondaná fölösleges bőgnöm mert ő tök jó helyen van és egyébként is ne a múltba lesegessek, fiatal vagyok még ehhez. Ha fele ilyen jó nagymama leszek, mint amilyen ő volt, akkor már megérte ez az egész.

Clinique termékek - vélemény

Joy-napokon küldetésem volt, egy nem budapesti (a vidéki olyan taplón hangzik...) ismerősöm megkért hogy vegyek neki ezt-azt a Clinique-ben, az ajándék termékeket pedig megtarthattam a szolgáltatásaimért. :) Jó buli volt, amúgy is szerettem volna már kipróbálni pár dolgot tőlük, így boldogan mentem el vásárolni.
Az ajándék neszeszerben (ezt nem fotóztam le) hat termék volt, egy High Impact szempillaspirál, egy száraz/kombinált bőrre való nappali krém, egy száraz/kombinált bőrre való arclemosó, egy szemkörnyékápoló, egy kétfázisú sminklemosó és egy rúzs. Nagyon megörültem, hogy pont ilyen típusú bőrre való dolgokat kaptam, mert hidegben mindig átváltok egy szárazabb verzióba, könnyen hámlik a bőröm és húzódik mint a fene.

Kezdem a szempillaspirállal. Sok youtube-tutorialban, de különösen Pixiwooéknál látom sokat, így kíváncsi voltam rá én is. Csináltam nektek képeket is, hogy ne csak írjak össze-vissza. Ami nagyon tetszik benne, hogy egyáltalán nem ragad tőle össze a szempillám, szép fekete színe van. Viszont kb ennyi. Nappali sminkekhez nekem elment, nem fogom kidobni, semmit nem dobok ki, de nem vagyok érte sajnos oda, pedig annyira szerettem volna szeretni. :( Nem lettek sem hosszabbak, sem túlzottan dúsabbak, sem íveltebbek (bár ezt nem ígérte, arra ott van a göndörítő High impact) a pilláim, csak be lettek festve.
Minden nélkülSzempillaspirállalSpirállal, csukott szemmel
A rúzst már a kedvences bejegyzésemben is láthattátok, azt viszont nagyon megszerettem. Ő is High impact, mint a szempillaspirál, SPF 15 van benne, és a 17 Rosette névre hallgat. Borzalmas vagyok színleírásokban, inkább csináltam erről is képet. Kicsit csillámos, de nem túlzottan, és pirosas-rózsaszínes.Az első kép vaku nélküli, inkább olyasmi színe van, de a vakuson jobban látszik a csillogása. Úgy kb 1 óráig marad fent, ami nálam nagy szó (az ajakfilc sem tart tovább 2 óránál...), reflexesen lenyalogatok mindent a számról. Nem szárít egyáltalán, egyik éjjel teszt jelleggel ez volt a számon mikor aludni mentem (akkor érdekes módon nem eszem le a számról :D), és reggelre sem száradt ki egyáltalán.

A sminklemosó érdekes állat. :D Értem ezt úgy, hogy kétfázisú, ebből adódóan össze kell rázni használat előtt, de kb 1 hét kell neki mire újra teljesen szétválik. Az olajossága miatt én mostanában nem használtam, de egyébként csinálja amit kell, vakarás nélkül leszed minden sminket. (Vízálló sminkem nincs így azzal nem tudtam kipróbálni.)

A szemkörnyékápolóra nem volt arra vonatkozó utasítás, hogy nappal vagy éjszaka kéne használni, én inkább éjszaka használom, félek hogy a smink elmászna róla. Már egy hónapja minden este érte nyúlok, de még így is szinte tele van a kis tégely, pedig tényleg baromi pici. :D Állítólag világosítja a szem alatti karikákat és csökkenti a szem duzzadtságát. A karikáim tényleg kevésbé sötétek, úgyhogy nekem a bevált kategóriába esik ez a krém. Szemduzzadás rám nem jellemző így erről a funkciójáról nem tudok nyilatkozni.

A két mumus a csomagban a nappali krém és az arclemosó. Először az arclemosót kezdtem el használni, hogy el tudjam dönteni mi okozza a változást, ha esetleg lesz ilyen. Amit már az elején is észrevettem, hogy baromira húzódik lemosás után a bőröm tőle, jobban mint egy csokismaszk/szappanok kombó után, pedig azok elvileg zsíros bőrre vannak, ez meg nekem pont megfelelne. A tisztítóhatásával nem volt gondom, viszont úgy egy hét használat után elkezdtek elég ijesztő kinézetű pattanások nőni az államon. :( Abbahagytam a használatát, és visszaállva a régi rutinomra nagyjából megszabadultam tőlük. Miután újra a régi volt a bőröm (kb egy hétbe telt) gondoltam adok egy esélyt a krémnek is. Elég zsírosnak tűnik, de csak tűnik, mert jó sminkalap, nem mászik el rajta semmi. A hideg ellen szuperül védett, már kutyasétáltatás előtt felkentem és nem fújta ki egyáltalán a szél az arcomat. SPF 25 van egyébként benne, ami szuper. Az illatát én nem szeretem, tipikus műkrém szaga van, mármint az a fura, steril-szerű. Én szeretem ha annak amit magamra kenek finom illata van, bár tudom hogy a Clinique-nél pont a mindenféle allergéntől való mentesség a lényeg. A szagán még túl is tudtam lépni, mert tényleg jó volt a hidegben, viszont úgy 10 nap után ez is elkezdett durva pattanásokat növeszteni rajtam, amiknek még most is nyögöm a hegeit. :(

Összességében nem vagyok rossz véleménnyel a márkáról (és célom sem volt lejáratni őket), úgy tűnik a bőrömnek nem tetszik, de ettől függetlenül tudom, hogy nagyon sokan szeretik és használják a termékeiket. A rúzst és a szemkörnyékápolót nagyon szeretem, lehet az utóbbiért bemegyek egy teljes méretűért a boltba, úgyis van még egy 2000 Ft-os kedvezményem amit december végéig elhasználhatok, ne vesszen kárba.

Ti használtok Clinique termékeket?

2011. december 7., szerda

Novemberi kedvencek

Kicsit megkésve, de itt vagyok a novemberi kedvenceimmel. Az elmúlt egy hét kicsit fárasztó és sűrű volt, december még ilyen lesz, egymás hegyén-hátán vannak sajnos a vizsgáim, de most már igyekszem utolérni magam, és nem ennyire hanyagolni a blogot.
Abszolút kedvencek voltak ebben a hónapban is a teák, különösen ez a két Demmers. Kaptam pár fülest még finom kimérős teákról máshol is, el fogok menni felfedezni őket, nagyon rákaptam most a nem-filteresekre.
A reggeleim eléggé kapkodósak voltak, úgyhogy most a Sigma ecseteimet sajnos hanyagoltam. A BB krémemet kézzel szoktam feltenni, sokkal gyorsabb mint ecsettel pepecselni, így ez minden nap a kezembe került. Szerettem még a Clinique High impact Rosette színű rúzsát is, ezt még Joy-napokon szereztem be. A Coca-colás szájfény szintén Joy-napos szerzemény, sietős reggelen csak ezt tettem fel, nagy fénye nincsen, inkább egy kicsit fényesebb ajakápolóhoz tudnám hasonlítani, de nekem bejön, és legalább nem ragad bele a hajam. Kicsit rákattantam most az Avon katalógusokra (a többi kedvencen is látszani fog :D), annyit láttam Pixiwoo-éknál is, hogy használják a Supershock gél állagú szemceruzáját, hogy most már nekem is ki kellett próbálnom, és jelentem ISTENI. Így, caps lockkal. A legfeketébb fekete amit eddig ceruzában láttam, jó állaga van, pigmentált, nem mászik el és a vízvonalra is szuperül fog.
A körmeim ebben a hónapban (pontosabban november 17-e után) majdnem mindig ugyanolyanok voltak. Egy réteg a Rimmel French lace fantázianevű nude lakkjából, majd kettő az Essence colour&go Space queenjéből. Imádom, hogy kicsi csillámok vannak az Essence lakkban, emiatt még suliban is mind a 10 körmömön elmegy, nem feltűnő, és illik a gyűrűmhöz. :$
Teljes mértékben beleszerettem még a katalógusban ebbe a narancsos-fahéjas illatba, amivel ez a lábápoló krém rendelkezik. Élőben még finomabb, mert van egy kis viaszos beütése is, mintha karácsonyi gyertya lenne tubusban. :) Most télen sokkal könnyebben kiszárad (és berepedezik :/) a sarkam, ez szépen helyrehozta, úgyhogy bizalmat szavaztam a család másik két tagjának is (lábradír és lábfürdető). Már korábban is írtam, hogy sok féle kézkrémmel próbálkoztam már, és többnyire váltogatok. Most háromszázvalamennyiért lehetett rendelni kézkrémet, korábban már kaptam anyósomtól Avonosat és szerettem, gondoltam mellé nem lőhetek. Lehet, hogy csak más félékhez hozzászokott a bőröm és amiatt nem használtak, de régen nem volt ilyen jó kézkrémem. Hamar beszívódik, nem ragad, jó az illata, és hidratál is. Vettem belőle még egy tubussal, hogy legyen a táskámban is.
Télen szívesebben hordom kiengedve a hajam, mert jól jön hogy melegít. :) Hogy tovább tarthasson a kiengedős időszak két hajmosás között, életemben először vettem szárazsampont. Nem akartam túlbonyolítani, megvettem a legolcsóbbat (Balea), és szeretem. Egy napot így még a lófarkazás előtt tudok nyerni. Nincs túl világos hajam de nem marad nyoma, csak jól át kell dörzsölni törölközővel. Még két Avon és ígérem befejezem. :D A hajvégápolóról nem akarok sokat fecsegni, bevált, most már jó 2 hónapja voltam fodrásznál utoljára, de azóta egy törött hajvégem sincs, pedig 1 hónap után már biztosan neki szokott állni töredezni. Ami meglepett, hogy nagyon finom illata van! Nem tudom miért, azt hittem egy olaj csak büdös lehet, de tévedtem. A hővédő is Avonos, azt hiszem új termék, de nem is ez a lényeg. Évekig nem használtam hajszárítót, mindig hagytam megszáradni itthon, de az elmúlt 2 hónapban iszonyatos sokat fájt a fejem, és nem tudtam mást kitalálni, mint hogy fázik. Kutyasétáltatáshoz már vettem is fel sapkát, de pár naponta még így is fájt. Aztán rájöttem, hogy az a bajom, hogy hajmosás után vizes hajjal alszom el, és ez nem tett jót. Nekiálltam hajszárítózni, és el is múlt a bajom. Hordjatok sapkát! :D A hővédő pedig azért kellett, mert féltem a hajam a hőtől. Mily meglepő.
És hát nagy kedvencem a gyűrűm is. <3 Megígérem, nem lesz többet itt a képe, de még nagyon új, és egész nap ezt nézegetem.

Nektek mik voltak novemberben a kedvenceitek?

2011. november 28., hétfő

Karácsonyi dekoráció

Tegnap volt advent első vasárnapja, a koszorút gyorsan összepakoltam, hogy még napján meg tudjam gyújtani az első gyertyát (a fahéjrúd még hiányzik, és ma is elfelejtettem venni, na majd holnap), a többi díszt az asztalra ma tettem ki, és ma csináltuk meg az ajtóra is a kis izét.

Én a klasszikus értelemben vett adventet nem tartom, nekem nem jelent ez többet, mint készülődést a karácsonyra, narancs- és fahéjillatot, és jó hangulatot ha belépek a lakásba. Hoztam képeket arról, miket alkottunk. :)
Az ajtódíszt már Panda előtt is a rácsra tettük - korábban is gyakran kilincsre volt zárva a rács is, de mióta a kutya megvan mindig, bár nem lép meg ha nyitva van akkor sem, de azért just in case - műanyag/fém ajtónk van, így ebbe nem lehet egy szeget sem beleverni, hogy felakasszak rá bármit. Most fenyőágakból varázsoltunk egy csillag-formát és arra akasztottunk fel ezt-azt. A csillag nagyon egyszerű egyébként, négy fenyőág csúcsi végét - ahol elágazik 3-5 részre - lecsippentettük, párosával összekötöztük, majd a két egyenest keresztben is. A hóember diszkréten takarja a csomózás nyomait. :) Piros szalaggal kötöttük fel a rácsra, végülis nem vágtuk le a felesleget hanem bepödörítettem mint amikor ajándékra teszek masnit.
Az asztalra elővettem a seggrázós-énekelős mikulásunkat, a hóemberes mécsestartómat, a candy cane-eket egy pohárba rendezgettem. Pár színben harmonizáló karácsonyfa-díszt bedobáltam a vázámba, szerintem tök jól néz ki, már évek óta ezt is az asztalra teszem ebben az időszakban. Úgy döntöttem a karácsonyi kaktuszt nem száműzöm, ide való ő is. :) Virágot sajna nem hiszem hogy fog hozni, kb 2 hónapja ültettem el.
Koszorú helyett egy ikeás tálat használok mióta saját adventem van és nem anyuékkal vagyok, egyszerűbb ebbe beleszórni mindent, és nekem amúgy is praktikusabb. Piromániás vagyok és otthon anya nagy örömére mindig az asztalra pacsmagoltam a viaszt a gyertyákból, mert a koszorú oldalán mindig lefolyt ahogy piszkáltam. Így minden a tálba kerül és nem cseszem össze vele az asztalt. :) Koszorúban szeretem a minimált natúr színekkel, 2 éve próbálkoztam pirossal/kékkel meg mindenféle csicsával, de ez a narancskarikás-fehér gyertyás nekem az örök favorit lesz. Még a fahéjrudak kellenek és kész is lesz. :)

Egy kis karácsonyi dísz még ment a galéria egyik kallantyújára, meg egy mikulásos fa-szobor szerűség az egyik polcra, ezekről nem lőttem fényképet.

Ti készülődtök már a karácsonyra? Milyen koszorút csináltatok? :)

2011. november 25., péntek

Környezettudatosság mopsszal

Nem mai videó, de ma találtam rá, és olyan édes hogy muszáj megosztanom veletek. :) Nem tartom magam környezetvédelemért harcoló valakinek, de hiszek abban, hogy ha kicsit is hozzájárulunk ahhoz, hogy ne legyen annyi szemét és ne pazaroljunk, akkor már van értelme a dolognak. Igyekszem itthon is odafigyelni arra, hogy ne égjen feleslegesen a lámpa, ne folyjon feleslegesen a víz, ne menjen csak magának a TV, satöbbi.
A videót a képre kattintva megnézhetitek

Nagyon szép ez a kutyus - és milyen okos! -, tök jó ötletnek tartom, hogy így hívja fel a készítő a figyelmet a környezettudatosságra, a cuki dolgok mindig könnyebben megmaradnak az emberben.

Hogy tetszik nektek a videó? :)

2011. november 23., szerda

Tojáskrém és tonhalkrém

Ma kicsit kapkodós napom volt, viszont ebédet még reggel volt időm főzni, szóval nem maradtunk meleg étel nélkül. Vacsira valami egyszerűbbet akartam csinálni, és most hogy próbálom bevezetni itthon, hogy hetente legalább egyszer együnk tengeri halat kapóra jött a tonhalkonzerv ami itthon pihent. Bálint még nem evett sosem tonhalkrémet, úgyhogy just in case alapon összedobtam gyorsan tojáskrémet is. Ízlett neki, úgyhogy felveszem a gyors vacsik listájára. :)

Hozzávalók:
Tonhalkrémhez:
  • 1 tonhalkonzerv (vizes, nem olajos)
  • fél fej lilahagyma
  • két evőkanál tejföl
  • egy evőkanál majonéz
  • só, bors, majoranna ízlés szerint
  • 1/4 kupaknyi citromlé

Tojáskrémhez:

  • 3 db tojás
  • két evőkanál tejföl
  • egy evőkanál majonéz
  • só, bors, majoranna ízlés szerint

Elkészítés:

A tonhalkrém baromi egyszerű, lecsöpögtetem a halat, felvágom apróra a hagymát és összekeverem a hozzávalókat. Jó időben snidlinget is szoktam bele vágni, de most már hideg van és meghalt minden fűszernövényem a gangon, ez most kimaradt. :( A tojáskrém se bonyolultabb, a tojásokat megfőzöm, majd kockára vágom és összekutyulom a többi hozzávalóval. Mi rozskenyérre kentük őket, de szerintem magában lapátolva is ehető.

Szeretem az ilyen házi készítésű szendvicskrémeket, sokkal szívesebben eszek ilyesmiket vacsira mint sima hideg szendvicset.

Szeretitek a szendvicskrémeket? Milyet szoktatok csinálni?

2011. november 22., kedd

Könyvélmény VIII. - Suzanne Collins: A kiválasztott

Kezdem az elején kicsit a bosszankodásommal. :) A könyv hivatalosan november 17-én jelent meg, én aznap boldogan el is indultam még suli előtt, hogy akkor megveszem, és órákon már fogom is tudni olvasni. Elmentem egy Bookline-ba, egy Lírába, egy Libribe, és végül - már csak suli után maradt időm - egy Alexandrába is. Egyedül a Libribe tudták elsőre mégis miről beszélek, bár nem várhatom el, hogy mindennel képben legyenek, nem kevés könyvet dobnak piacra (abba már nem kezdek bele, hogy hány érdemli meg igazán hogy könyvnek nevezzék őket). Mindenhol ugyanazt a választ kaptam: "ó, hát ha ma jelent meg, akkor majd csak jövő héten lesz nálunk". Igazából baromira nem értem, hogy ha a megjelenés napján nem kapható valami, akkor mi a fityfenéért harangozzák be, hogy wúhúú megjelent? Hajamra kenhetem kb. Na mindegy, pénteken kaptam a Bookline-tól levelet, hogy most már megrendelhető, és küldenek e-mailt ha mehetek érte. Személyes átvételre oda is kértem a suli melletti boltba, és szerencsémre hétfőn indulás előtt 5 perccel írtak, hogy mehetek érte, így még suli előtt be tudtam ugrani érte. Éltem a szokásos fura szokásommal és még a boltban mélyen beleszagoltam a könyvbe - imádom. A régi, az új, a fényes, a wc-papírszerű, a megsárgult, mindenféle könyv illatát. Az órákon csak fizikailag voltam ott - még jó, hogy előadások voltak és elbújhattam a sorok között -, tegnap már a könyv felét kivégeztem, és ma jött a második része.
(kép: innen)
A borítón kicsit röhögtem, na nem a kép miatt. Már az előzőek címlapján is a "nagyszerű" Stephenie Meyertől idéznek, hogy mekkora jó ez a könyv, hát bocsánat de engem az ő véleménye tökéletesen hidegen hagy. Na mindegy, nem is ezért vettem meg, csak kicsit csapongok.

A könyvet végig nagyon élveztem, megint bennem volt az a furcsa érzés, hogy bár gyorsan olvasok, de nem eléggé, én minél hamarabb tudni akarom mi történik, nem elég gyors a tempóm. Ostoroztam kicsit magam, mert az előző könyv befejezése után nem bírtam magammal és rágugliztam arra hogy mi lesz Katnissékkel a harmadik könyv végén, de most hogy végig értem a könyvön jöttem rá, hogy nem volt igaz amit olvastam, úgyhogy még így is meglepi volt még a vége is. A történet tele van a szokásos fordulatokkal, áll-leesős mondatokkal. Akaratlanul is a Harry Potterhez hasonlítottam, ugyanolyan fightos rész lett belőle mint A halál ereklyéiből, de azért kell is szerintem egy ilyen epic történetnek egy ilyen korona a végére. Egyszer sírtam csak, kábé 10 perce majdnem a legvégén, de az is inkább csak meghatódás volt, ha el is olvassátok sem biztos hogy rájönnétek hogy azon én elsírtam magam. :) Tetszett az egész, választ kaptam a korábban megfogalmazott kérdéseimre, és egész barátian le lett zárva, nem éreztem magam furán, nem maradtak bennem nyitott kérdések.

Tök jól elképzeltem magamnak mindent, most már nem tudok mást csinálni, csak várom az első könyv filmváltozatát, és remélem hogy nagyjából olyan lesz minden, mint amilyennek olvasás közben láttam magam előtt.

Ti olvastátok már A kiválasztottat? Hogy tetszett?

2011. november 21., hétfő

"If you like it then you should have put a ring on it"

Elég sokat kattogtam ezen, hogy írjak-e erről a blogomban, megemlítsem vagy külön bejegyzést írjak, de egye fene, végülis ez az én blogom, és random is, szóval kap egy bejegyzést - meg egyébként meg is érdemel egyet. <3

Csütörtök este Bálint megkérte a kezem. :) Sokszor kaptam a kérdést, hogy vártam-e, hát ez egy elég összetett kérdés, mert ennyi idő után az ember már nyilván várja (anyósom mondta, hogy nincs olyan pillanat, hogy egy nő erre nem számítana, és igaza is van :D), viszont tök váratlanul ért az egész, és ennek nagyon örülök. :) Így volt meg a teljes meglepetés, amit mindig szerettem volna.

Írok egy kis sztorit, mert érdeklődtek többen is, így meg nem kell még ötvenszer koptatnom a számat (bár imádom elmesélni, csak már néha fárasztó ^^), csak adni egy linket. Olyan "szerencsétlen" időpontban van az évfordulónk (december 4.), hogy beleesik a zh-hetembe és Bálint ZH-időszakába is. Csütörtökön tudtam meg, hogy másnap, azaz ötödikén a két legfontosabb tárgyamból írok zh-t, amikből ráadásul megajánlott jegyre is gyúrok, szóval eléggé esélytelennek éreztem hogy az évfordulón lesz lehetőségünk normálisan ünnepelni. Én már itthon voltam, épp teljeskiőrlésű palacsintát csináltam (túrósat <3), Bálint meg jött haza munkából - meg mint utóbb kiderült az ékszerboltból. Mondtam neki, hogy hát sajna a negyedikei ünneplés valszeg storno, majd bepótoljuk máskor. Sütögettem tovább a palacsintát, aztán megjelent mögöttem, hogy figyeljek kicsit oda. Félrehúztam a palacsintát, aztán akkor előhúzta a gyűrűt, letérdelt és megkérdezte leszek-e a felesége. :) Elsőre nem is mondtam semmit, csak elsírtam magam meg öleltem sokáig, aztán ő kérdezett rá, hogy na akkor most igen? :D Hát persze, hülye kérdés. Panda cuki volt, végignézte az egészet, ott üldögélt és nézett ránk. Mesélte, hogy elvileg az évfordulón akart megkérni, de így hogy mondtam hogy nem tudunk menni sehova meg mindegy lett, és akkor már miért ne most alapon kijött hozzám a gyűrűvel.

Azóta kb a kezemet nézegetem mint egy futóbolond, olyan szép gyűrűt választott, annyira illik hozzám, pont olyan amilyet mindig is szerettem volna. :) A kérdéseket megelőzendő - párszor már ezeket is megválaszoltam ^^ - esküvő nem most lesz, gyűjtögetünk rá pénzt, és a nevem pedig nem Xné lesz hanem kötőjeles.Nem dicsekedni akartam ezzel a bejegyzéssel, remélem senki nem fogja annak venni, csak itt is szerettem volna megosztani a néppel az örömömet.

2011. november 19., szombat

Karácsonyi Ikeázás

Már egy ideje nem voltunk Ikeában, de a listánk gyarapodott, hogy miket kéne venni. Az elsődleges cél textil volt, mert karácsonyra párnákat fogunk varrni mindenkinek. :) Természetesen a cuki karácsonyi mintás már nem volt, de találtunk másikat ami szintén jó lesz. Kellett még négy gyertya, mert mindjárt kezdődik a karácsonyi készülődés, meg egyszemélyes ágynemű. Mióta megvan Panda - és kell takaró éjszakára - átszoktunk a külön-külön paplanra. A kisasszony köztünk szeret aludni, és a nagy takarót így mindkettőnkről lehúzta. Sajnálom kicsit, mert imádtam úgy aludni, de valamit valamiért. :)
A párnának való méteráru kicsit megdobta a számlát (2488 Ft volt 2,5 méter a mintásból és 1488 Ft 2,5 méter a sima pirosból), de úgy voltunk vele, hogy ezzel mindenkit letudunk, úgyhogy annyira nem vészes. Úgy fogom egyébként varrni, hogy az egyik oldala egyszínű piros lesz, a másik pedig a mintás, így ha valaki nincs is annyira oda ezért a kis hópihés izéért még mindig tudja használni. Vettünk még szokásos AA-s elemet, mindig jön haza egy csomag ha arra járunk. A kis hengert Bálint szüleinek vettük, jó szöszök - meg kutyaszőr, khm - ellen, nekik is meg magunknak is vettünk utántöltő fejeket hozzá. Az a hosszúkás izé egy paplan, most hogy külön alszunk nincs vendégtakarónak való, 1290 Ft volt egyébként, szóval szinte ingyen adják. :) Megvettem a gyertyákat is, jövő hétvégén neki is állok szerintem a "koszorúnak". (Fúú és újra elővehetjük a seggrázós énekelős Mikulásunkat, tudom, giccses vagyok de imádom. :D) Az ágyneműből végül két csomaggal vettünk (1990 Ft volt darabja), hogy azért mégis nézzen ki valahogy az ágyunk. Most mindenki a saját régi koliban használt ágyneműjében nyomul és nem olyan szép az ágy mint régen, nem szerettem. :(
Az elmúlt két évben kék-ezüst volt a karácsonyfánk, most pirosat szeretnénk mindketten, úgyhogy jött haza velünk ez a készlet. 995 Ft összesen, és csomó féle dolog van benne, a mi 1 méter 20 centis fánkra bőven elég lesz ennyi.
Beugrottam még gyorsan a Svéd Finomságok Boltjába is, eredetileg Glöggöt akartam venni, de rájöttem hogy forralt bort olcsóbban is össze tudok hozni. Viszont megakadt a szemem a cidereken, egy körtéset meg egy epres-lime-osat vettem, estére jó lesz elkortyolgatni. Az áfonyaszirup meg isteni, szörpként ugyanaz, mint az étteremben lévő áfonyalé. :) Az üvegen 1:6-os higítási arányt írnak de bőven jó 1:8-ban is. Ebből már ittunk mielőtt a képet csináltam, mindketten egy fél literes pohárnyit, és csak ennyi fogyott. Azt hiszem egy ideig elég lesz.

Most majdnem azt írtam, hogy 2011-re letudtam az ikeázást, de ez nem igaz, még el kell egyszer mennünk hogy az új bútorokhoz (majd ha készen lesznek) vegyünk kosarakat, de a karácsonyi dolgokon már túl vagyunk. Gyilkos egyébként a hétvégi vásárlás, mindenképpen hétköznap délelőtt fogok legközelebb menni, elképesztő mennyiségű ember képes összetömörülni az Ikeában, főleg az étterem részen.

Ti jártatok mostanában Ikeában? Miket vettetek? :)

2011. november 16., szerda

A blogolásról

Pár hónapja már érik bennem ez a bejegyzés, most jutottam el odáig, hogy le is írom a gondolataimat.

Lassan egy éve, hogy nyilvános blogot írok. Előtte sokáig kattogtam azon, hogy elkezdjem-e, de végülis belevágtam, mondván ha nem tetszik vagy nem akarom folytatni bármikor abbahagyhatom. A blog ugye eredetileg egy interneten vezetett nyilvános napló, ebből nőtte ki magát a most már eléggé sokrétű felületté. Azonban az eredeti lényege - függetlenül attól, hogy ezt sokan elfelejtik - még mindig ugyanaz: valaki leírja a saját gondolatait, szubjektív véleményét.
(kép: innen)
Többször, több helyen is futottam bele olyasmibe - sőt én is kaptam ilyen kritikát -, hogy a blogger mégis miért ír erről meg arról. Hát azért, mert ő erről akar. Ilyenkor jön elő a sokszor emlegetett mondat, hogy ha nem tetszik nem kell olvasni. Véleményeket is szoktak megkérdőjelezni, mikor ugye ez is tök szubjektív. Szerintem pont az a nagyszerű a blogolásban, és abban, hogy ennyien teszik, hogy az ember tud válogatni a bloggerek és a vélemények között. Nem biztos, hogy egy adott embernél találunk minden kérdésre választ, de van lehetőség keresgélni. Még csak az sem egyértelmű, hogy ami beválik X-nek az Y-nak is be fog. Ilyenkor nem lesz X véleménye automatikusan rossz, mert hát mások vagyunk, na. :) Szerintem az a fontos, hogy az ember ne vegyen mindent magára, az hogy én szeretek valamit és a másik meg nem még nem azt jelenti hogy velem is baja van az illetőnek, vagy mondjuk emiatt én rossz színben vagyok feltüntetve. Fikázódni persze megint más dolog, de úgy gondolom, hogy értelmes emberek tudnak úgy írni, hogy azzal senkit nem bántanak meg.

Ami még érdekes, hogy láttam többször is panaszkodni olvasókat nyereményjátékok jelenléte miatt. Szerintem tök szuper, hogy ingyen hozzá lehet jutni dolgokhoz, legyen az akár egy drágább, elérhetetlenebb valami, akár csak valami apróság. Most már leszoktam arról, hogy indulgassak mindenhol, de szerintem nincs azzal semmi baj, ha valaki akár szponzorált, akár saját pénzen vett ajándékokat sorsol ki az olvasói között. Én szeretek örömöt szerezni mindenkinek, ilyen formában kvázi idegeneknek is. Az sem utolsó szempont, hogy a bloggernek nyilván jól esik, ha többen olvassák, és játékokon keresztül könnyebb több emberhez eljutni. Én mondjuk úgy érzem, hogy ha csak 5 ember olvasna is örülnék, mert azt az öt embert érdekli a véleményem, és jó tudni hogy legalább valakinek hasznos amiről írok.

Én úgy gondolom, hogy amíg az amiről írok nem ütközik törvénybe, nem árok vele senkinek, esetleg nem állítok fals tényeket és emiatt okozok bárkinek egészségügyi vagy bármilyen más kárt (itt nyilván nem a szubjektív dolgokról beszélek) addig nincs azzal semmi baj. Ha meg valakit érdekel és elolvassa, annak meg külön örülök. :) Az elmélkedős bejegyzéseimet (ez is az végülis) főként azért szoktam írni, hogy kidumáljam magamból a dolgokat, emiatt is szeretek blogolni, van egy felület ahol mondhatom, vagy a falnak vagy másnak, de legalább kiadom magamból.

Ti blogoltok? Ha igen, szeretitek csinálni?

2011. november 14., hétfő

Tejpite szilvabefőttel

Egy ismerősöm tette ki facebookra ezt a receptet, és úgy éreztem, hogy ki kell próbálnom. Utánaolvastam több helyen is, mi is ez a tejpite. Mindenhol nosztalgiázva írták az emberek, hogy a nagymama csinált mindig ilyet, na az enyémek soha, szóval nekem ez tök új. :) Ma neki is láttam, egyszerű és finom, úgyhogy hozom a receptet. Kicsit változtattam rajta, meg fogok is a jövőben, de a lényeg megvan.

Eredetileg meggyel akartam én is csinálni, neki is álltam egy elég régi befőttet kimagozni, de minden másodikból kompótba fúlt kukacokat szedtem ki, elment az egész meggy-sztoritól a kedvem. Így lett a meggyből szilva. Utólag örülök is neki, a fahéjas szilvaíz finom télies sütit csinált ebből a piteszerűségből. :)
Hozzávalók:
  • 3 db tojás
  • 90 g porcukor
  • 1 csomag vaníliáscukor
  • 15 dkg liszt
  • 2 dl főzőtejszín
  • 3 dl tej (2,8%-os)
  • egy csipet só
  • 35 dkg szilvabefőtt

Elkészítés:

A sütőt előmelegítem 180 °C-ra. Egy tepsit (én egy kb 30x20-as ovális porcelánt használtam, nincs kicsi tepsim és a nagyban túl lapos lett volna) kivajazok, majd kilisztezek. A lecsepegtetett szilvát a tál aljára pakolom. Egy tálba beleütöm a három tojást (egyben), beleszórom a sót, majd nekiállok elektromos habverővel felverni. Ha már egész jó habos, kis részletekben beleteszem a vaníliáscukorral összekevert porcukrot és kb 10 percig habverőzöm tovább. Amikor már szép krémes alacsonyabb fokozatra kapcsolok és lassan hozzáöntöm a tejet meg a tejszínt. Az eredeti recept azt írta, hogy kézi habverővel forgassam hozzá a lisztet, én a gépivel csináltam ezt a lépést is, ha a piskóta bírja akkor ez is bírni fogja. :) Nem is lett semmi baja. Elég híg valamit fogunk kapni, kicsit meg is lepődtem rajta, áldottam az eszem hogy nem az Ikeás pitesütőmbe csináltam végül, a lyukjain gyönyörűen kiömlött volna az összes lötyim. Ráöntöm a szilvadarabkákra a "tésztát" és beteszem a sütőbe. Én kb 40 percig sütöttem, amíg a teteje szépen meg nem barnult, és utána se kaptam ki a sütőből, hanem elzártam és még úgy 5 percet bent hagytam, féltem hogy összeesik ha azonnal kiveszem.Tök jó ruganyos lett, nem túl kocsonyás, éppen olyan mint egy jó túrótorta (amiben nem nagy túródarabok vannak, hanem össze van törve az egész). A felvágáskor a szilvadarabok kicsit kiszúrtak velem, legközelebb nem az aljára teszem le őket hanem beledobálom miután már a löttyöt beöntöttem a tálba. Így lesz egy kis tészta alattuk is és nem fognak kiesni a szeletekből - remélhetőleg.

Örülök, hogy ráleltem erre a receptre, pikk-pakk megvan és még finom is. A gyümölcsöket lehet benne variálni, szerintem finom lehet őszibarackkal is, málnával, eperrel, bármivel végülis. :) Jól esik rá a tej - nekem legalábbis :D -, megittam mellé vagy fél litert, a mai kálcium-igényem kielégítve.

Ti csináltatok már tejes pitét? Egyáltalán hallottatok már róla?

2011. november 10., csütörtök

Demmers teák

Már jópár éve tudom, hogy van Demmers teaház, de valahogy sosem kanyarodtam be körbenézni. A hét elején az Aréna plázában jártunk és akkor jött el a pillanat. Írtam már, hogy nagyon szeretek teázni, és nem csak filteres teákat iszom, nagyon szeretek zacskós/kimérős dolgokkal is kísérletezni. Első blikkre nem volt túl olcsó, de most jön a tél meg a karácsony, úgyhogy vettünk két csomaggal. Az egyik Gumibogyó szörp névre hallgat - teljesen olyan egyébként! :D -, a másik pedig A tél varázsa fantázianevet kapta. Utóbbi a tipikus beleszagolsz és felsóhajtasz, hogy karácsony.
(kép: innen)
Nagyon tetszik, hogy a polcra minden tea ki van téve kis üvegtégelyben parafadugóval, meg lehet szagolni mindent szóval nem vesz az ember zsákbamacskát. Nem tudom a többi üzlet milyen, az Arénásban vendéglátás is van, tehát lehet teázni, megkóstolni azt amire az ember kíváncsi. Az ízük is isteni egyébként, tipikusan azok a teák amik ízesítés nélkül is finomak. Tegnap este kezdtünk számolgatni és rájöttünk, hogy egyáltalán nem drágább, mint egy minőségibb filteres. Egy csomagban ugyanis 100 g van, és mi 1490 Ft-ért vettünk egyet (van olyan tea ami drágább, 1290 asszem a legolcsóbb), míg egy doboznyi filteres Teekanne 30 g, és kb 500 Ft.

Elkeztem kalandozni a honlapjukon, 10 000 Ft fölött bárhova ingyenesen kiszállítanak. Én mondjuk ilyesmit jobban szeretek személyesen vásárolni (pont a szagolgatás miatt), de ha valaki karácsonyra teát szeretne adni ajándékba és nincs a közelében Demmers akkor ez megoldás lehet. Árulnak teakiegészítőket, olyan bögréket amik filteresek, mézet, mindenfélét, de ezek elég drágák szerintem. Ha bögrét is, meg más kiegészítőket is akartok adni egy csomagban akkor millió helyen lehet kapni szép bögréket, töredék árért.

Futottam már bele olyanba, hogy valakinek kimérős teát adtam ajándékba, de fogalma nem volt arról, hogy mit kell vele csinálni, ezért azt javaslom ha ajándékoznátok és nem tudjátok hogy az illető szokott-e ilyen teákat inni, csapjatok hozzá egy teatojást. Szerintem egyébként nagyon jó ajándékötlet azoknak, akiknek nem tudjuk mit lehetne adni (távolabbi rokonok, suliban húzunk és milyen jó lesz, de fogalmad sincs minek örülne a másik, stb).

Ti szoktatok kimérős teákat inni? Melyik a kedvencetek?

2011. november 3., csütörtök

Grillezett sajt vajon párolt kukoricával

Az egyik legjobb turbó sebességgel elkészíthető kaja, vacsinak, ebédnek is tökéletes. Még hónapokkal ezelőtt anya hozott nekem Halloumi sajtot az Aldiból, elég szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy milyen sajt az ami grillen nem olvad és folyik szét, de ez pont ilyen. :) Na azóta már többször is vettem belőle, nagyon sokáig eláll a hűtőben, finom és gyors is.
Hozzávalók:
  • egy doboz Halloumi
  • kb két maroknyi (nagy marok :D) fagyasztott kukorica
  • egy evőkanál oliva olaj
  • egy evőkanálnyi vaj
Elkészítés:
A kukoricát a vajjal együtt bedobom egy lábosba, fedőt teszek rá és közepes lángon ott hagyom. A sajtot kb ujjnyi szeletekre vágom (nekem 7 darab jön ki egy csomagból), előmelegített serpenyőben - közepesnél kicsit nagyobb lángon - kis olívaolajon mindkét oldalát pirosra sütöm. Amíg a sajttal elszórakozom (nincs több 10 percnél) addigra a kukorica a vajban szépen megpárolódik. És ennyi. :D

Fontos, hogy a sajt már önmagában is eléggé sós, és kis fűszert is vélek rajta felfedezni, úgyhogy nem kell vele semmit csinálni, sózni meg semmiképpen. :) Friss zöldsalátával is nagyon finom, vagy más párolt zöldséggel, most épp kukorica volt itthon, és egy hosszú napon éhesen hazaérve erre volt affinitásom. Rohanós napokon tökéletes kaja.

Ti ettetek már grillezett sajtot? :)

Októberi kedvencek

Tudom, hogy minden kedvencek bejegyzésnél ezzel jövök, de megint csak lesokkolt, hogy mennyire gyorsan eltelt ez a hónap. Most kezdődött még csak a suli, most meg már november van, egy hónap és itt a vizsgaidőszak, kicsit pörögnek az események.Az első és legnagyobb kedvencem ebben a hónapban a Sigma Make me up! ecsetkészlete. Nem mindegyiket használom azonos gyakorisággal, a szemre valóak közül van ami nagy nekem, és a duo fibre ecset sem a szívem csücske, de összességében imádom, nagyon szeretem használni és jó minőségűek. :) Ha egy kedvencet kéne mondani az összes ecset közül akkor az a lapos alapozóecset lenne.Pont az alapozóecsetnek köszönhető, hogy most kicsit háttérbe szorult a BB krémem. Azt kézzel szeretem felvinni, viszont most sokat akartam ecsetezni, így a legtöbbször a Bourjois 10 hour sleep effect alapozóját használtam. Napi szinten előkerült még az Essence Sun club bronzosító/pirosító duója. Többnyire a két színt együtt használtam, vagy csak a bronzosítót, a rózsaszín sajnos magában használhatatlan. :( A pirosítók közül a NYX Angel került a legtöbbször elő, visszafogott rózsaszín, így kómásan használva sem lehet nagyon elszúrni a felvitelét. Új szerzeményem a Catrice C'mon Chameleon! szemhéjpúdere, amit imádok! Nappalra nekem korábban kicsit sötét lett volna, de most hogy szemüveges lettem úgy érzem simán belefér. Gyakran vettem elő még a NXY Indian pink rúzsát, kicsit narancssárgás, jól illett az októberi tök-hangulatomhoz. :)Körömlakkokat illetően az esetek jórészében maradtam a sima nude Rimmel lakkomnál, de ha épp nem volt gyakorlat a láthatáron akkor az Essence Blue addictedjét használtam. Egyszerűen imádom ahogy kinéz, úgy örülök hogy erre is le tudtam csapni. :)A hűvösebb időnek köszönhetően gyakrabban használtam testápolót, ez a Dove extra száraz bőrre való a kedvencem, finom illata van, hamar beszívódik, és tényleg hidratál. Szeretem még a háttérben lévő karácsonyi kaktuszt is. A szomszéd nénitől kaptam pár tövet, hogy ültessem el, és megeredt, már vannak bébi hajtásai is, olyan kis édes, örülök hogy végre valami jól érzi magát a sötét lakásban. :DAmúgy is nagy teaivók vagyunk, de most különösen sikerült sok félét összehordanunk, és isszuk is rendesen. :) Mindegyiket szeretem, de talán a legjobban most a Teekanne Magic Momentse a favorit. Meglepődtem rajta, hogy ízlik, mert rumos, és a Milford rumos téli teájától konkrétan rosszul vagyok, de ez valahogy olyan diszkrét hogy nem érdekel. Imádom. :)Ez talán a legfurább kedvencem. :) Bálinttól kaptam szülinapomra egy fonendiszkópot, és azóta kb mindenkit meghallgatok aki hozzánk téved. :) Majd ha már dolgozom is jó lesz, de igazából most azért is örülök neki annyira, mert Panda ugye alapból szörcsögve alszik, és ha gyanúsan hangos akkor meg tudom hallgatni hogy ez most a szokásos orröfögése-e vagy lejjebbről jön, akkor pedig irány a doki.

Kedvencem még a suli. :) Tudom, hogy perverz vagyok, de szeretek oda járni, tanulni, és szerencsére sikerélményeim is vannak. A napokban tudatosult bennem, hogy már csak 2,5 év és vége az egésznek, nagyon várom már hogy mi lesz velem utána. :) Már megtanultam szurikat adni, katéterezni, beönteni, holnap lesz a vérvétel, és jövő félévben már gyakorlatra is megyek!

Nektek mik voltak az októberi kedvenceitek?