A futásról - első benyomások

Ma egy hete történt, hogy életemben először önszántamból elmentem futni. Már a futócipős bejegyzésnél is említettem, hogy a futás sosem volt az erősségem, kifejezetten utáltam a suliban. Gyerekkoromban asztmás voltam, de ez a tanárokat nem érdekelte túlzottan, még akkor sem amikor az iskolakörök után szó szerint véreset köhögtem fel. :( Ez nagyban közrejátszott abban, hogy megutáljam az egészet úgy ahogy van. 

Most a fő motivációm/motivációnk az volt, hogy a futás ingyen van és nem mellesleg eléggé hatásos testmozgás is. Itt van a Városliget tőlünk 3 percre, egyedül ugyan nem mernék elmenni futni oda, de így párosan tökéletes. Nem mellesleg nagyon motiváló, hogy nem egyedül szenvedek, az első alkalommal tuti 20 méter után hazaindultam volna ha nem látom hogy Bálint megy mellettem. :)

Messze nincsenek még nagy tapasztalataim, de úgy gondoltam beszámolok az első benyomásaimról, és egy kis tanácsot is kérek majd a már régebb óta futó olvasóimtól. 

Az első dolog amit ki kellett tapasztalnunk: mennyivel a futás előtt együnk. Legelső alkalommal másfél órával előtte vacsiztunk, ez túl közeli időpontnak bizonyult, nem voltam jól közben. Most arra álltunk rá, hogy öt-fél hat körül vacsizunk és nyolc körül (kutyasétáltatás után) megyünk el futni. Ez így bevált, nem vagyunk még egyáltalán éhesek de nincs is meg a rossz érzés futás közben. 

A bejegyzés folytatódik, kattints a továbbra!

Futócipőt vettem

Most már jó fél éve próbálkozunk az életmódváltással, úgy érzem - kisebb kilengésekkel ugyan - sikeresen vesszük az akadályokat. Még nyáron elhatároztam, hogy ha bejön a jó idő (értsd lehet levegőt venni megfulladás nélkül odakint) akkor nekiállunk futni a ligetben. Sokkal kényelmesebbnek érzem a konditermi körülményeket, de míg az pénzbe kerül addig a Városligetbe kimenni tök ingyen van. Télen valószínűleg így is kénytelenek leszünk bérletet venni ha nem akarjuk hónapokra abbahagyni a dolgot (márpedig nem szeretném), de amíg lehet próbálok spórolni ezzel. 

Edzőruhám van szerencsére, a cipő volt ami sántított eddig. Itthon zokniban vagy mezítláb tornáztam, de nyilván ez nem opció odakint. :) Eddig nem nagyon foglalkoztam azzal, hogy mennyi féle és fajta sportcipő van, de többen is felvilágosítottak, hogy mindenképpen futócipőt vegyünk. A Hervisben ma végigtapogatva a kínálatot már láttam is a különbséget. Először a horribilis árú cipőknél kezdtem és csak magamban halkan reménykedtem, hogy találok 30 alatt is cipőt. Szerencsére találtam. :) Aki egyébként bármilyen sportcuccot szeretne venni mostanában az most menjen a Hervisbe, valami születésnapi akciójuk van a héten, így minden második vásárolt termék 50% kedvezménnyel vásárolható meg. Sikerült végül összesen 17 000 Ft-ért mindkettőnknek cipőt venni, aminek abszolút örülök. Nyilván sokkal jobbak a 32 ezres Nike-k is, de hát nincs ennyi pénzem sajnos sportcipőre. 

A bejegyzés folytatódik, kattints a továbbra!