2013. október 20., vasárnap

So long, and thanks for all the fish!

Valószínűleg mindenkinek eljön egy olyan pillanat az életében, amikor valami, amit sokáig lelkesen és nagy lendülettel csinált már nem szerez annyi örömet és el-el felejtődik a hétköznapokban. Az első bejegyzésemet 2010. decemberében írtam, ami azt jelenti hogy közel 3 évig ötleteltem, filozofáltam és beszélgettem veletek ezen a felületen. Nagyon izgalmas időszak volt ez, de úgy érzem hogy nem érdemli meg a blog, hogy olyan dolgokat próbáljak meg belőle kifacsarni, amik már nincsenek benne, úgyhogy úgy döntöttem befejezem.

Egy ideje már érik bennem ez a döntés, ti is láthattátok, hogy elég kevés bejegyzés született mostanában. Sokszor megfordult a fejemben bizonyos dolgokat tapasztalván, látván hogy megírom, de aztán valahogy energia már nem jutott rá. (Itt jegyezném meg, hogy mikróban ne akarjátok a beszáradt Mac zselés tust újra kenhetővé varázsolni, hiába olvasni sok helyen hogy működik, nekem szikrázott minden és majdnem gallyra vágtam a mikrónkat. Forró vízbe áztatva használható lesz a drága.) Eddig az esküvő hajtott, amúgy is sokat böngésztem a témában oldalakat, és izgalmas volt veletek együtt készülődni, de amint ez az időszak lezárult már nem nagyon volt ihletem. 

Nem szerettem volna eltűnni egy szó nélkül, ezért írom ezt a bejegyzést, nem pedig azért hogy vadásszak a "jaj ne hagyd abba" kommentekre. :) Nagyon szeretlek titeket és hálás vagyok amiért olvastatok, kommenteltetek és velem izgultatok adott esetben. Most elég nagy dolgok jönnek az életemben (nem, nem vagyok terhes), meg kéne íródnia egy szakdolgozatnak, aztán jön a záróvizsga sok felvonásban, és vár az élet, amit már én is nagyon-nagyon várok. :) Addig is míg ide eljutok töltöm a kórházi gyakorlatomat, ahol 40 szülést le kell vezetnem hogy egyáltalán záróvizsgázhassak - már 9 megvan! -, és nem árt kicsit magammal is foglalkoznom. 

A blogot törölni nem fogom, mert nekem is jó lehet később visszaolvasni - máshol például sosem írtam le ennyi mindent az esküvőről -, és receptekért is néha visszakeresek. Na meg hátha nektek, vagy bárki másnak aki később is ráakad hasznos lehet egy-egy régebbi bejegyzés. :) A facebook oldalt viszont feleslegesnek gondolom fent tartani, ezért azt jövő héten valószínűleg megszüntetem. Az internetről azonban nem tűnök el ezt garantálom, twitteren és instagramon aktívkodok napi szinten, és az elmúlt hetekben beszippantott a tumblr is, úgyhogy ott is megtalálhattok ha szeretnétek.

Vigyázzatok magatokra, és köszönök minden kedves levelet, kommentet, tanácsot, segítséget. Jó volt veletek! ♥

19 megjegyzés:

  1. Vigyázz Te is magadra! Remélem sikerül minden, amit elterveztél! :)

    VálaszTörlés
  2. Szomorúan olvasom, hogy nem fogsz ide írni többet, de természetesen megértem a döntésed. Nagyobb dolgok jönnek most az életedbe, amikkel fontosabb lesz foglalkoznod. Kívánok neked minden jót és szépet, legyél nagyon boldog továbbra is! És biztos, hogy vissza fogok látogatni hozzád, mert nagyon szerettem a blogodat :)

    VálaszTörlés
  3. Sok sikert mindenhez, amit elterveztél a jövőben, köszönjük, hogy eddig itt voltál a blogon is <3 :)

    VálaszTörlés
  4. Hiányozni fognak az írásaid, sok sikert a jövőbeni terveidhez:)

    VálaszTörlés
  5. Nekem is nagyon fog hiányozni, mert nagyon szerettem olvasgatni a bejegyzéseid :) Sok sikert kívánok én is az államvizsgához, a szakdolgozathoz és utána az Élethez is :) Azért én örülnék néhanapján 1-2 két "mi van velem" bejegyzésnek :)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szeretem olvasni a blogod, és remélem majd újra visszatérsz az íráshoz. :) A terveidhez sok sikert! ♥

    VálaszTörlés
  7. Szomorúan olvasom,hogy befejezed. Nagyon sok sikert kívánok és sok sok boldogságot az életben! :)

    VálaszTörlés
  8. Drága Bogi!
    Imádtalak olvasni és sok kellemes pillanatot szereztél az írásaiddal.
    Arról nem is beszélve, hogy Almiról még sokszor eszembe fogtok jutni. ;)

    Sok sikert kívánok az élethez, valósítsd meg az álmaidat! Légy boldog! <3

    VálaszTörlés
  9. Azért titokban remélem, hogy később megjön a kedved az íráshoz.. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az az igazság, hogy nem szeretek segget csinálni a számból. Érleltem egy ideje ezt a gondolatot, hogy befejezzem-e vagy sem, és elég sok tényezőn múlt, hogy végül emellett döntöttem.
      Lehet, hogy írhatnékom lesz néha, de majd elmúlik. :D 1 év múlva kérdezz rá hogy miért is hagytam abba, és akkor már nyugodtan el fogom tudni mesélni az összes okot, csak nem itt, nyilvánosan. :)

      Törlés
    2. Lehet hogy csinálok majd egyet, egyelőre most arra sem lenne időm. :(

      Törlés
  10. ♥ most csak annyit tudok mondani, hogy hiányozni fogsz!

    VálaszTörlés
  11. Sajnálom hogy abbahagyod! Kívánom hogy minden kívánságod valóra váljon az életben!

    VálaszTörlés
  12. Szia Bogi! Tudom már nem írsz, de remélem ezt azért elolvasod. Követlek twitteren és instagramon is, nagyon érdekelne,hogy miért döntöttetek a költözés mellett stb. Esetleg nem tervezel ezzel kapcsolatban egy utolsó utáni posztot?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nem ne haragudj, pontosan a költözés volt az oka annak, amiért még anno befejeztem a blogot. Nem szeretnék nyilvános céltábla lenni, hogy a külföldre költözők felé irányuló feszültségét kitölthesse rajtam mindenki, aki nem ért velünk egyet.
      Soktényezős a dolog, de szerintem nem különbözik a miértekre a válaszunk a többi sok ezer embertől, akik szintén elköltöztek.

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés