2011. augusztus 4., csütörtök

Együtt élni valakivel I. - Kollégium

Úgy gondoltam, most hogy már augusztus van és mindjárt kezdődik a suli csinálok egy háromrészes sorozatot arról, hogy szerintem hogy lehet a legkevesebb konkfliktussal és a legkellemesebben együtt élni akár idegenekkel, akár barátokkal, akár a párunkkal. Az első részben a kollégiumi életről írok, utána az albis életről barátokkal, végül a kettesben élésről.

Csak felsőoktatási intézmény koleszairól tudok véleményt formálni, mert ilyenben éltem. Középiskolásban egyszer voltam kb fél órát, egy - még gimis koromból - barátnőm ilyenben lakott, hát mit ne mondjak eléggé rémisztő volt. :D Én alapból szeretek szabadon élni és nem szeretem ha más mondja meg hogy mit csináljak a szabadidőmben, tuti tökönszúrtam volna magam ha tizenévesen más akarja beosztani az időmet. Szigorúan meg volt adva hogy ki mikor mehet ki, mikor kaja, ki mennyi embert hozhat fel, ilyesmi.

Na de vissza az egyetemi koleszhoz. Még gimis voltam mikor már elég sok időt eltöltöttem Bálint kolijában. Ha Pestre jöttem hozzá látogatóba mindig ott aludtam. Schönherzes volt, amiről - bár nem fordultam meg túl sok koleszban életem során - állítom hogy a legjobb kollégium. Volt. Szerencsére ő még a felújítás előtti időkben lakott ott, imádtam. Négyágyas szobák voltak, saját fürdővel, kicsit lelakott volt minden de pont ebből adódóan tojtak bele hogy ki mit csinál. Heti 2 éjszakát ingyen bent tölthetett bárki az ismerősénél. Imádtam, mikor 2006-ban én is felköltöztem a fél életemet a Schönherzben töltöttem.

Mikor felvettek a SOTÉ-ra egyértelmű volt hogy koliba megyek. Bármennyire is szeretek társaságban lenni otthon szeretem ha nem macerálnak és nyugi van, ezért a SOTE legkisebb koliját jelöltem meg (Selye) és szerencsére fel is vettek. Többnyire kétágyas szobák vannak ott, szintenként van két három személyes, én pont egy ilyenbe kerültem, de nagyon jó volt, szerettem. Egy elsős FOK-os csajjal és egy harmadéves GYOK-ossal kerültem egy szobába. Utóbbi csajszinak 2 utcával odébb lakott a pasija, így szinte alig láttuk, a második félévben egyszer sem. :D Király volt, mert így egy hatalmas háromágyas szobán osztoztunk ketten Vikivel. Szerencsém volt vele, nagydumás jófej csaj volt akivel minden este olyan volt mitha táborban lennénk, végigdumáltunk éjjeleket meg ilyenek. Saját fürdőnk nem volt, sajna mosdó sem amit azért hiányoltam a szobából. A legfelső szinten a legutolsó szoba volt a miénk, így semmilyen mozgás nem volt előttünk ami pont megfelelt az igényeimnek. :D

Közös konyha volt, minden szobának saját kis szekrénnyel. Szépen felújított, IKEA konyhabútorral volt berendezve. :) A mi szobánkban volt hűtő de ez nem mindben volt alapértelmezett, emiatt volt vagy 3 naaaagy hűtő a konyhában. (És ebből adódóan folyamatos kurvaanyázás a csempére ragasztva, hogy rohadjon ki a bele annak aki megette a Lajos túrórudiját.) Én vittem magammal egy lábast, egy fazekat meg egy serpenyőt, mindegyik kisebb méret, max két adagos. Volt nálam 2 bögre, 2 pohár, egy fakanál, kés, két személyre evőeszköz és tányérok. Vízforralót vittem még, és bár nem volt csap a szobában ezt ott tároltam. Cukor, tea meg instantkávé is a szobában volt, így ha ezt akartam inni ahhoz nem kellett megmozdulnom (vizet mindig vittem be a szobába egy üveggel ilyen esetekre).

A fürdő a kolesz méreteihez igazítva kicsi volt, 2 WC volt a mi szárnyunkban (kb 15 emberre), 2 zuhanyzó és 4 mosdó. A zuhanyzót mindig egyesével használtuk, volt egy zár az ajtón amivel biztosan bezárkózhattam. Ennek nagyon örülök hogy így volt megoldva, nem bírtam volna ki ha ilyen egymás mellett elsétálós módon kell fürödnöm 1 éven át. Senki nem volt bent órákat, ennyi ember el tudta úgy osztani a fürdést hogy szinte soha nem mentem úgy hogy épp volt bent valaki. Nem szeretem a fürdőköpenyt, ruhában mentem be a fürdőbe és ott fel is öltöztem, de ha valakinek a köpeny kényelmes akkor az lehet egyszerűbb megoldás. Én egy neszeszerben tartottam a fürdéshez szükséges gönceimet és ha zuhanyozni mentem csak felkaptam a törölközőmmel együtt és kész. Mosási lehetőség volt szerencsére, szerintem majdnem mindenhol van, javaslom hogy aki kolis az mosson magára, nincs annál pusztítóbb mikor az ember úgy megy haza látogatóba a szüleihez mint egy sherpa, a diák sérvet kap a szülők meg mosnak egész hétvégén mint egy elmebeteg, és imádkoznak hogy száradjon meg minden időben.

Ami szerintem az együttélésnek elég fontos része az az egymás nem zavarása. Ha több ember lakik egy szobában akkor a fülhallgató alapkellék. Nálunk a szemetet a takarítónő vitte le, az ajtó előtt kint volt a kukánk, de ha a szoba takarítása mellett ez is a lakók feladata akkor érdemes csinálni egy beosztást, hogy ki mikor csinál micsodát. Mi hetente 1x takarítottunk a szobában, egyik héten én másik héten Viki. Az is fontos hogy ne szórjuk szét mindenünket az egész szobában, nálunk megvolt mindenkinek a saját sarka meg asztala, és ott garázdálkodtunk meg tároltuk a cuccainkat. A hűtőben is érdemes mindenkinek kinevezni egy polcot, hogy ne legyen abból kavarodás hogy más kajáját esszük meg.

Nem vagyok egy érzelgős szentimentális valaki, de emlékszem hogy az első hétvégét kb végigsírtam. A szobatársam még nem költözött be, Bálint se volt még Pesten, és bár nem volt idegen a város, és nővérem is itt lakott már mégis nagyon elveszettnek éreztem magam. Sokat segít ha már felköltözéskor visz magával az ember képeket, egy-két plüssállatot és saját ágyneműt! Bár tök idegen helyen voltam de engem megnyugtatott a Mickey egeres párnám és takaróm. :D Budapesten lakó kolisoknak mindenképpen javaslok egy IKEA-túrát az első napokban. Egy rongyszőnyeg, pár díszpárna meg virág - akár mű is - sokkal hangulatosabbá teszi a szobát. Összeválogattam pár dolgot amik szerintem segíthetnek az otthonossá tételben:
(képek: innen)

Szobanövény (sárkányfa): 350 Ft
Kaspó: 350 Ft
Párnahuzat: 1490 Ft
Szőnyeg: 2490 Ft
Ágytakaró: 695 Ft
Képkeret (3 db): 595 Ft
Művirág: 295 Ft
Váza: 395 Ft
A gyertya is tök jó hangulat-kellék de a legtöbb helyen - érthető módon - nem szabad gyertyázni.

A számítógép most már abszolút alapkellék mindenki életében. A biztonság kedvéért - akkor is ha tök megbíztok a lakótársakban - legyen jelszó a gépeteken, és ha asztali gépetek van lakatoljátok le a házat. Nem lenne jó ha eltűnne egy-egy memória vagy vinyó a gépből. Legyen egy kis zug valahol (lehetőleg egy eldugott hátsó sarokban például a ruhák mögött) ahol az esetleges plusz kézpénzt tartjátok, vagy fontosabb dolgokat amiknek nagyon nem kéne eltűnnie. Jó dolog a bizalom de azért mégiscsak egy kollégiumról van szó.

Remélem hasznos dolgokat tudtam mondani azoknak akik esetleg most költöznek majd koleszba. Ha van még ötletetek, tippetek amit kihagytam írjatok nyugodtan a commentekhez. :)

Koleszosok, ex-koleszosok! Mivel tettétek könnyebbé a kolis éveket? :)

6 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik ez a bejegyzés, ha nem bánod, én is leírom a tapasztalataim.

    Amikor felvettek Győrbe nagyon örültem, de már akkor tudtuk a szüleimmel, hogy nagy baj lesz, ha nem vesznek fel a koliba, mivel az albérletet nem tudtuk volna kifizetni. Szerencsére felvételt nyertem a Széchenyi Egyetem belső kollégiumába. Azt tudtam, hogy nagyon kicsik a szobák, de amikor beköltöztem a szüleimet percekig csak nyugtattam, hogy semmi baj, nyugodtan itt hagyhattok, nagylány vagyok már, túl élem. A belső kollégiumról tudni kell, hogy konkrétan a campuson van ( állandó szintbulik, hangzavar...stb.) és még az ott dolgozók is elismerik, hogy a szobák mérete még ez EU-s disznótartási szabályoknak sem felelnek meg. 3 embernek kell olyan pici helyen élnie, hogy szinte annyi szabad hely van csak, hogy az egyes és emeletes ágy között kicsit nagyobb terpeszbe állj. Ennek ellenére én szerettem ott lakni, csak az készített ki, hogy semmi magánéletem nem volt. Nem volt egy zúg, ahol egy rossz nap után meghúzhattam volna magam és csendben ücsöröghettem volna. Viszont megtanultam alkalmazkodni, gyorsan elkészülni és hangzavarban tanulni :)
    Volt fürdőnk, de még nem volt felújítva, beton falak, régi csövek és a wc is kint volt a folyosón. Ami a varázsát adta az egésznek, az az volt, hogy az ötödik emeleten a női wc-t a takarítónők önkényesen elfoglalták, tehát lányok fiúk egy wc-t használtunk. Most már elmondhatom, hogy probléma nélkül ment a klotyók megosztása a két nem között, soha nem volt probléma ebből. Alkalmazkodás rulez!(bár a reggeli órákban egy két félmeztelen, piszoárnál álló srác pikk-pakk kiverte a szememből az álmot :D )

    Második évre már a Külső kollégiumot jelöltem meg, ami igaz, hogy kicsit messzebb, de nagyon nyugis helyen van, sokkal igényesebb és a szobák is nagyobbak. Szerencsére felvettek és most szeptembertől a második évem kezdem meg itt. Szeretek itt lakni. Olyan mintha egy két szobás lakás lenne, amiben hatan lakunk. A portások sokkal barátságosabbak, van konyhánk, saját fürdőnk és wc is.

    Abban abszolút egyet értek Bogival, kell pár dolog a túléléshez: evőeszközök, tányér, bögre, pohár, kés, villa, fülhallgató. Viszont én szőnyeget semmi pénzért nem tennék le újra! Még első évben volt szőnyegünk, de azt tudni kell, hogy a kolik többsége PVC padlóval van ellátva, ami az állandó súrlódásnak köszönhetően szinte magába szívja a port és porszívó hiányába szinte lehetetlen takarítani.

    És persze az alkalmazkodás: fontos, hogy tiszteletben tartsuk a másikat! Pl. ha párkapcsolatban élsz, kérdezd meg szobatársad, hogy mit szólna ahhoz, ha feljönne a párod. Biztos azt fogja mondani, hogy persze, semmi gond, jöjjön csak, de ne alakítsátok a szobát bordély házzá! Annál rosszabb nincs, mint amikor a harmadik félnek menekülnie kell a félig szexelő pár elől! Használjatok fülhallgatót, ne üvöltsön a zene, ne parfümözzétek/hajlakkozátok tele a szobát! :D

    A takarítás: én úgy gondolom, hogy mindenki szedje össze maga után, amit kell, legyen ez tampon csomagolás, tisztasági betét csomagolása, szőr, haj, mosogatóból a kaja maradék. Nem takarító nénik vagyunk, hanem kollégisták :) Nekem sajnos most nyár végén megadatott az a dicsőséges munka, hogy hazamentem egy hétre és mire visszaértem, már a többiek kiköltöztek, de a mocsok itt maradt. Mivel használni akartam a fürdőt, ezért kénytelen voltam kitakarítani.

    Bocsi a hosszú sorokért, ez a téma mindig kifakaszt :D

    VálaszTörlés
  2. Jajj igen azt kihagytam hogy ne hordjon senki fel kérdezés nélkül pasit/csajt. Bálint egyik szobatársa nemhogy felvitt egy nőt, hanem jól meg is dugta úgy hogy Bálint még a gépnél ült fülhallgatóval, nekik háttal, a másik két szobatárs meg már aludt volna... Egyikükkel az ágy a fej/láb részen össze is ért, ő a ritmusos lökdösődésre ébredt fel...

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó ez a bejegyzés, bár nem vagyok kolis, meg nem is leszek, de nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó kis bejegyzés, nekem pont most nagyon jól jön:)

    VálaszTörlés
  5. Pont most lehet szobát foglalni nálunk. Harmadik éve leszek kolis, nagyon-nagyon elégedett vagyok, csupa pozitív tapasztalataim vannak.
    Amikor felvettek Miskolcra, egyértelmű volt, hogy az Unit jelölöm meg, nem a sima kolikat. Ilyen téren elég finnyás vagyok, de nálam a közös folyosón levő zuhanyzó és wc szóba sem jöhetett.. 3-4wc (mikor mennyi használható) kb 60 fiúra lányra vegyesen nagyon kevés és..nem. állandóan mocsok van.
    Az Uniról viszont csak ódákat tudok zengeni, külön fürdő, kiskonyha, rendkívül igényes és új minden. Tulajdonképpen mintha egy albérlet lenne, ráadásul az egyetemvárosban van, így max 5 perc séta.
    Emeletenként két három ágyas szoba van, mi pont egy ilyenbe kerültünk. Tavaly is ugyanoda költöztünk, az éven viszont újítunk, és elmegyünk 2 ágyasba, ugyanis a 3. szobatársunk folyamatosan cserélődik, már nem vállalunk be újabb rizikót. Igaz a két ágyas sokkal kisebb ( a 3as tényleg hatalmas, kb szaladgálni lehet benne :D), de így a szomszéd szobával osztozunk a fürdőn, akik viszont jó barátnőink.

    Tényleg nagyon fontos alkalmazkodni (már volt olyan aki jött és a költözés napján közölte, hogy ő nem tud és nem is akar alkalmazkodni, hát khm...), filmezés, zenehallgatás ha nem közösen megy, akkor fülhallgatóval. Bárkit felvinni úgy, hogy előre szólunk, és lehetőleg igyekezzünk ne ott megoldani mindig a romantikus kettesbenlevős helyzeteket, mert az is zavaró tud lenni, ha szegény szobatárs kénytelen menekülni, vagy kétnaponta elküldjük máshová aludni.

    A takarításról azt gondolom, hogy mindenki maga után tegye meg, szedje össze a hajat, seperjen fel, és törölje le a port (annál sincs rosszabb mikor neked porallergiád van, és heti 3x törölsz le mindent, a szobatársad meg jó ha kéthavonta..). Ugyanez a mosogatásról is. Ha ott van egy-egy bögre, vagy kanál, elöblítem, de nem fogom senkinek sem a hegyekben álló edényhalmát elmosni, és ezt mástól sem várom el. :)
    Nagyon nehéz szerintem igazán jó szobatársat találni, mert két dolog az, hogy valakivel jóban vagy, vagy a barátod, mint együtt élni vele. Szerencsésnek érzem magam, hogy a szobatársammal ilyen jól megvagyunk, és meg is tudunk beszélni mindent, meg alkalmazkodóképesek vagyunk. :)

    VálaszTörlés
  6. Sose voltam kolis, ergo én inkább az albis-barátokkal összeköltözős posztot várom, mert nálunk hatalmas zűr és konfliktusok vannak, kész háborús övezet és már elgondolkoztam, hogy a barátaim(!) lecserélem vadidegenre vagy rokonra...
    Egyébként nagyon jó amit írtál, emlékszem gimiben az osztályból egy srác volt nálunk kolis és ő imádta, annak ellenére, hogy nagyon kötött volt az időbeosztás, silentium és társai. Én is tökön döftem volna magam, ha így kellett volna élnem. :D

    VálaszTörlés