2011. július 14., csütörtök

Véget ért egy korszak

Igazából még nem teljesen, nekem majd jövő hét kedden délután fog véget érni. Néha úgy érzem, jóval szentimentálisabb vagyok mint az átlag, lehet ez a bejegyzés is pár olvasómnak vicces lesz, de sebaj. Igen, a Harry Potterről lesz szó.

Emlékszem, még ezer éve mikor megjelent az első három könyv egyben, nővéremmel játszottuk a közömböst, hogy "minket nem érdekel ez a szar, mindenki úgy odavan érte, csak azért se fogjuk elolvasni". Persze ezt anyuéknak nem mondtuk el, csak akkor bukott ki belőlünk mikor karácsony előtt elmentünk a szokásos bécsi vásárnézésre. Még az is megmaradt hogy épp az egyik pláza mozgólépcsőjén mentünk lefelé (néha mikre nem emlékszem, volt vagy 12 éve :DDD), amikor anya elkotyogta hogy hát ők megvették nekünk őket karácsonyra. Na akkor mondtuk hogy kár volt, mert mi hozzá nem nyúlunk bla-bla. Aztán szenteste megkaptuk, és onnantól kezdve hárman harcoltunk hogy épp ki olvassa. Mert természetesen anya is beszállt az olvasók táborába. Pár nap alatt átrágtam magam mind a három részen és számoltam a napokat mikor jön a következő.

A történet jól megosztotta szerintem az embereket, nagyon sok "hater" is akadt. Jöttek azonnal azok akik már megírták ezt korábban és Rowling nyúlta a sztorit, satöbbi. Én ezzel már az elején is úgy voltam, hogy akkor mi van ha nem feltétlenül saját az alapötlet? Hihetetlen jól ki van dolgozva az egész, és jó stílusban megírva. Erre pedig akkor jöttem rá, mikor az utolsó könyvet is befejeztem. Akkor értettem meg rengeteg olyan utalást, ami már az első oldalakon is szerepelt, de csak a végén nyert értelmet. Szeretem az olyan történeteket, amik nincsenek összedobva, látszik rajtuk a munka. (Biztos vannak kivételek de számomra olyan furcsa mikor az írók évente több könyvet is megírnak, nem tudom elképzelni hogy ennyire rövid idő alatt lehet jól felépített és szórakoztató történetet írni.)
(kép: innen)

Valószínűleg nem mondok újat azzal hogy nekem Piton a kedvenc karakterem. Szeretem ha olvasás közben erős érzelmeket vált ki belőlem az író, és Rowling Pitonnal ezt zseniálisan megoldotta. Utáltam és szerettem egyszerre. Imádtam a cinizmusát, és Alan Rickman alakítását is. A legtöbbször miatta ment bennem fel a pumpa, de szerintem miatta is sírtam a legtöbbet az utolsó könyv végén. Már most félek egyébként hogy az egész mozi hülyének fog nézni kedden, tuti legalább egy 100-as csomag zsepit viszek magammal.

Többször próbáltam már választ keresni arra a kérdésre, hogy melyik könyv a kedvencem. Nem tudom. Mindig rávágnám, hogy a harmadik, a sok háttérinfó miatt (imádom a Tekergős sztorikat - amit tökéletesen kihagytak a filmből, pf), de aztán eszembe jut hogy mennyire jó volt a második, meg az ötödik, meg a negyedik, meg a hatodik is. Na meg az első. Én az egészet szeretem, úgy egyben. Apropó filmek. Szeretem őket, de nem helyettesítik a könyv elolvasását, inkább illusztrációnak jók szerintem. Nem lehet egy ilyen összetett és részletes történetet 7 (jelen esetben 8) filmben teljesen átadni.

Ami miatt pedig úgy érzem hogy most már végérvényesen vége van ennek a korszaknak: mindig volt mit várni. Először az új könyvet, aztán az új filmeket. Oké, a film már nem adott sok újat, de volt valami, jövő nyáron/télen jön az új HP, mennyiszer mondtam. :D És most nem jön többet. Kedden elmegyek, végigülöm a közel 2,5 órát, amiből legalább 1,5-et bőgni fogok, és ennyi. Fura érzés, végigszőtte az egész kölyökkoromat a történet. A hatodik könyv végét egy Szombathely-Budapest IC-n olvastam, Bálint ült mellettem és nem értette miért markolom annyira a kezét. Hát majd' beszartam a vizihullás résznél, jézusom. :D Muszáj lesz még sokszor-sokszor elolvasnom a könyveket, nem szeretném hogy elillanjon az egész. És remélem hogy ha majd a jövőbeli gyerekeimnek tizenévesen a kezükbe adom a könyveket nem fognak arconröhögni hanem ugyanúgy élvezni fogják mint én.

Ti hogy álltok a Harry Potterrel?

12 megjegyzés:

  1. Én nagyon szeretem! Nagy álmodozó vagyok, és szeretem magam más világokba képzelni :D HP világa teljesen magába szippantott. És tényleg már az is olyan jó érzés volt, hogy hónapokig izgatottan vártam, hogy kijöjjön az új könyv, aztán pár nap alatt elolvastam, hetekig a hatása alatt voltam, majd újra jött a várakozás. A filmekkel ugyanígy, de most tényleg nem lesz mit várni. Furcsa érzés. Tényleg vége...

    VálaszTörlés
  2. Számomra is egy korszak fog lezárulni. Nem vagyok egy nagy mozibajárós, de a Harry Potter filmeknek mindig megadtam azt a tiszteletet, hogy moziban lesem meg őket először és ez most így lesz. Mikor az első könyvet a kezembe fogtam fintorogtam, hogy ez meg ugyan micsoda, aztán az első hat fejezet után rájöttem, hogy ez nem csak szimplán jó, hanem kurva jó! Ennek is már tíz éve, és életem első angol nyelvű irodalmi könyvét is Rowlingnak köszönhetem, mert képtelen voltam kivárni a hetedik kötet magyarra fordítását, kellett azonnal angolul. :D Most kezdem azt érezni, az utolsó film megnézésének a közeledtével, hogy tényleg vége és nincs tovább. Hiányérzet és némi szomorúság fog el… Ha gyerekeim lesznek, tuti a kezükbe fogom nyomni én is, mert amíg kisebbek, addig mese és ha nagyobbak lesznek, megértik azt is, hogy mi mindent ültetett el Rowling az emberi természetről és úgy cakompakk a világról egy varázslófiú történetei mögé.

    VálaszTörlés
  3. a filmeket nem igazán szerettem, de mindig megnéztem én is ugyanígy, igazságszerint nem is nagyon emlékszem rájuk, csak most decemberben a 7.1re.
    én körülbelül negyedik osztályos lehettem, amikor az angol tanárnénink ajánlotta, hogy most jelent meg egy ilyen könyv, és külföldön már mekkora sikere van, most jelenik meg itt is. először nyúztam anyáékat, aztán szép sorjában megkaptam őket.. azóta mindegyiket elolvastam körülbelül 10x. imádtam, bár ahogy egyre idősebb lettem, mindig más és más volt az élmény, mikor újraolvastam őket. tipikusan olyan könyv, hogyha nincs épp kedvem semmi komolyabbat olvasni, a harry potter jöhet, bármikor szívesen előveszem. annyi fanficen is átrágtam magam, merengős meg dark artsos oldalakon... meg mindig úgy olvasom, hogy el is képzelek minden részletesen - karaktereket annyira nem is, inkább helyszíneket, a roxfortot bármikor részletesen fel tudom idézni.. :D a 3. és 5. a nagy kedvenc könyvek. megyek is, előveszem. :)

    VálaszTörlés
  4. Én is fanficeztem egy időben, még a fórumon írtuk páran. Így utólag sajnálom hogy nem lettek lementve az írások, szerintem kurvajók voltunk. :D Ja és mi már 2004-ben összehoztuk Ront Hermionéval. :D

    VálaszTörlés
  5. Én is így kezdtem mint Te/Ti,mindenhonnan ez jött,így Harry Potter,úgy Harry Potter,el is döntöttem,hogy én ezt el nem olvasom,csak azért sem..
    Aztán megvettük,valamilyen oknál fogva,na onnantól nem volt megállás..csak úgy faltam őket,és nagyon vártam mindig az új köteteket.A harmadik a kedvencem.Régebben minden évben nyáron újraolvastam őket,és mindig rádöbbentem,hogy vannak olyan dolgok,amikre nem emlékeztem már.
    A filmek nekem nem igazán tetszenek,de biztos,hogy elmegyek megnézni az utolsót is moziban.
    Volt osztálytársam kint van Hollandiában ő már látta a filmet, ennyit írt róla "It. is. magical." :)
    Hát igen az egész sztori az volt..
    Én is biztos olvastatni fogom a gyerekeimmel is:D

    VálaszTörlés
  6. Egyetértek mindennel amit írtál, én is hasonlóan érzek.:) Nagyon szeretem az ilyen több kötetes sztorikat, amiknél a végén leesik az állam, hatalmas csattanó, leteszem és "úristen, elkezdem előröl" érzésem van. Nekem a kedvencem a 6. és a 7. könyv. A 6. filmen sírtam a moziban, persze csak én.:D De tuti fogok most is...mikor elolvastam a Pitonos részt...ahj.:( Olyan szép és megható az egész...fantasztikus úgy, ahogy van. Elrakom én is gyerekeimnek.:)

    VálaszTörlés
  7. Anyukám nekem valamikor akkor nyomta a kezembe, amikor már kijött az első két rész, de még híre-hamva se volt az egész láznak. Én is tökéletesen emlékszem hol, milyen körülmények között olvastam el, pedig milyen rég volt! Mi mindig karácsonyra kaptuk az újabb részeket, és hárman vagyunk testvérek! :D Amint megkaptuk lestoppoltuk a sorrendet, aztán már a következőjét is!
    Nálam az utolsó könyvvel lezárult a korszak, most csak az utóérzést adja meg a film.

    VálaszTörlés
  8. Hat éves voltam, mikor anyuék felolvasták nekem az első három részt, beleszerettem teljesen már akkor! Első után engedték csak az ötödiket meg a negyediket, szóval elég korán elragadott a HP-láz. Mikor Cedric meghal a 4. végén, sírtam.=) Meg azt képzeltem, hogy Harry meg Hermione fognak összejönni, mert mindkettejüknek H betűvel kezdődik a neve. Mikor olvastam a hetediket, kicsit haragudtam is Ronra.=D
    Nagyon szeretem most is, kismilliószor olvastam, láttam a filmeket.
    Azért is van jól megírva, mert egy tizenéves ugyanúgy tud érte rajongani, mint egy hatéves.=)

    VálaszTörlés
  9. Pont tegnap vettem elő újra a hetediket:) Meg még mai s folytatom:)

    VálaszTörlés
  10. Én is teljesen egyetértek veled, az én "tinikoromat" is totálisan meghatározta a Harry Potter. Már az első könyvtől imádtam, amúgy is viszonylag gyorsan tudok olvasni, szóval ezeket fénysebességgel pörgettem :) A hetedikért egyenesen odavoltam, hogy minden kis részlet a helyére kattan, mindenre magyarázatot kapunk, nagyon tetszett :) A filmeket meg mindig is megnéztem, moziban, és valahogyan el tudok vonatkoztatni mindig a könyvtől, szóval nekem azért többnyire tetszettek azok is :)

    VálaszTörlés
  11. Nekem is megvették a szüleim, amikor megjelent, azóta amint megjelent új, elolvastam. Bárki bármit mond, eszméletlenül jó könyv, sztem képtelenség letenni. Énis imádom benne, h nagyon jól fel van építve, nem csak egy összedobott történetecske. Minden elismerésem az íróé. Énis sajnálom, h nem lesz több. Bennem még az a remény él, h kipattan az író agyából vmi hasonló - bár sztem ezekkel a történetekkel nem lehet felvenni a versenyt.

    A filmeket én viszont nem néztem meg. Asszem 2-t láttam, már nem emlékszem melyikeket, de nekem csalódást okozott. Jobban szeretem a saját képzelt karaktereimet, helyszíneimet, és nem akarom "elfelejteni" őket a film által.

    VálaszTörlés
  12. emlékszem, nem is tudtam mi fán terem a dolog, és hogy mennyire felkapott, vagy mennyire felkapott lesz a dolog, mikor anno megkaptuk az első könyvet. csak azért nem jutott félrerakásra a sor, mert mikor itthon megjelentek, szerintem a legintenzívebb könyvmoly korszakunkat éltük a tesómmal, és kb. verekedtünk azért, ki olvassa el előbb:D
    nagyon imádtam, mindet többször olvastam, és amikor becsuktam az utolsó könyvet, sajnáltam is, hogy csak ennyi volt. így még nem gondoltam bele, ahogy te leírtad, hogy de azért ott voltak a filmek, és lehetett mit várni (bár én is inkább az írott történetre voksolok), ha mást nem, legalább azt, hogy más hogy képzelte el, vagy mit fognak kihagyni belőle... őszintén szólva a 7.1-et még nem láttam, be kellene pótolnom, és esetlegesen moziba menni a második fele miatt, ha már az első kimaradt...
    azt hiszem, most, hogy így nyáron van időm, megint elolvasom a könyveket:D

    VálaszTörlés