2012. április 19., csütörtök

Minek nevezzelek?

Tizenévesen mindenki mindig "pasit" akart. Nekem ez a pasim kifejezés már akkor sem tetszett, valahogy olyan túl birtokló volt, vagy nem is tudom, mellé meg olyan picsás. Amikor Bálinttal összejöttünk, a hivatalos titulusa a "barátom" lett. Akkoriban lett divat mindent lerövidíteni - ami sajnos a mai napig is él és virágzik, brr -, és a barátból bari lett. Ezen mindig szakadtam, akárhányszor valaki azt mondta, hogy "a barim" én mindig elképzeltem otthon a nappaliban egy karámot, ahol béget egy fehér vattapamacs. Na szóval akkoriban évekig barátom volt. 

Aztán felnőttem (most ez hülyén hangzik de tényleg), és már a barátom kifejezés olyan gyerekesnek tűnt, vagy nem tudom, átállt a szám a "párom"-ra,. Korábban ezért annyira nem rajongtam, de Bálint nagymamája rendszeresen úgy beszélt nekem a papáról, hogy "a párom elment tekézni", és ezt olyan szeretetteljesen tudta mondani, hogy bennem is átértékelődött a hangzása. Szóval pár éve már ha valaki olyannak beszélek Bálintról, aki nem ismeri őt, akkor mindig páromként emlegetem. 

Hivatalos verzióban élettársak vagyunk, de ez a szó engem teljesen kiakaszt. :D Ha meghallom, mindig előttem van a híradói bemondó: "K. Margit 56 éves budapesti lakost 4 késszúrással ölte meg 43 éves alkoholista élettársa" és szinte hallom a sörösüvegek csörömpölését, ahogy K. Margit vitte azokat ezüst színű reklámtáskában - amik oldalán 1989-es Burda oldalak vannak a kis zsebbe betéve, mintegy dekorációként - az üvegvisszaváltóhoz. Kérdőívben, meg ilyen helyeken ha van élettársi viszony opció akkor azt ikszelem be, de egyébként az ég mentsen meg attól, hogy én valaha F. Boglárka legyek a híradóban, élettársi kapcsolattal. 

Mostanában vagyok még kicsit bajban - na nem mintha emiatt lennének álmatlan éjszakáim -, ugyanis több ismerősöm is ha Bálintot páromként említem valakinek kijavít, hogy nem párod, VŐLEGÉNYED. Nekem ez olyan dicsekvőnek hangzik, vagy nem tudom. Ha már összeházasodtunk könnyű dolgom lesz, ő lesz majd a férjem, de előtte olyan izének tartom reklámozni, hogy "hú nézdmá' megkérte az ember a kezem, nem vagyok már mezei halandó". Emberről jut eszembe, néha még így szoktam emlegetni, ha olyanokkal vagyok, akikkel már azért jobban ismerjük egymást, de még nem annyira, hogy találkoztak volna Bálinttal. A zember olyan viccesen hangzik, nekem tetszik.

Itt tartunk most, aztán lehet egy év múlva már megint mást fogok gondolni erről. :)

Ti miként emlegetitek a szerelmeteket, mikor másnak beszéltek róla? Írjátok meg, nagyon érdekel!

45 megjegyzés:

  1. ez tök érdekes volt, mert néha én is bajban vagyok ezzel. sok barátnőm "páromozik", de ez engem 21 évesen kiakaszt. Én mindig barátomnak hívom, bár ez kicsit lehet gyerekes. Mondjuk most már élettárs, de így azért mégsem fogom hívni. Viszont amit írtál az élettársos dologról, azon jót nevettem :DD

    VálaszTörlés
  2. Szokás szerint mindenben egyet értünk. Én bő tíz évvel ezelőtt megkaptam azt a kérdést, hogy "Mit adott neked a kanod Valentin-napra?" Egy röhögést mindenesetre megért a dolog. Ha valaki engem emlegetne szukaként, nem köszönné meg a válaszomat. Hagyjuk ki a férfiakat is ebből a kasztrendszerből.

    Amúgy én a keresztnevén szólítom mások előtt is, mert úgy hívják. Ha olyannak beszélek róla, aki nem ismeri, akkor hozzáteszem, hogy "a férjem", és onnantól újra keresztnevezek. Uram, Zuram, Zember és egyebek a plafonra kergetnek. (Apa, Apus, Papa, Apácska és egyebek szintén.) Vőlegényemnek szerintem soha nem hívtam, pedig egy évig voltunk jegyesek. (Ezt se mondtam még, hogy jegyesek voltunk.) Címkék, címkék, címkék! BORING. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is igyekszem a lehető legtöbb embernek Bálintozni, nem szeretem én sem az ilyen beskatulyázást. (És emlékszem arra, hogy ki tette fel ezt a Valentin-napos kérdést. :DDD)

      Törlés
    2. Én is, hogy is felejthetném el! Beleégett az emlékeimbe. :D

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Nekem is van "Barátom"... aki se nem élettársam, se nem férjem. Csak "simán" a barátom, mégsem így nevezem másoknak. És nem azért mert gyerekes, hanem mert több ő annál. Ezért akik jól ismernek engem, de a barátomat nem, a Kedvesemként szoktam emlegetni. Egyébként pedig a keresztnevén (becézve). Lehet, hogy nagyon ciki vagyok, de én tényleg nagyon szeretem és nekem így jön a számra :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na jó egyszerre írtuk. :) Szerintem amúgy ha természetesen áll a szádra, az látszik, és úgy nem gond. Igazából minden megnevezést lehet úgy használni, hogy jó legyen, meg olyan hanglejtéssel mondani, hogy dicsekvős és pöffeszkedő legyen.

      Törlés
  5. Nekem az is fura, amikor "kedvesem"-eznek. Ez nálam privátban szóba jöhet, de hogy mások előtt így mutogassak rá, hogy "Ő itt a kedvesem...". Akkor jó, hogy nem kapásból "Cicamókus", vagy mittudomén ki hogy hívja az otthon magányában az [insert pár/barát/élettárs here]-jét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hirtelen felsírtam, hogy hogy kerül a felsorolásba a here:DDDD

      Törlés
    2. :DD Én vagyok a méhkirálynőőő!

      Törlés
  6. Via: "A kanod" - ezen most hangosan felröhögtem. :D

    Nekem a pasim vagy a barátom, mivel még csak 1,5 éve vagyunk együtt, nem élünk egy légtérben és csak sima kapcsolatban vagyunk. Nálam a következő lépcső a párom, ha már mondjuk együtt élünk, vagy több van köztünk mint egy szimpla kapcsolat. A vőlegényem meg a vőlegényem, ha ez a szitu, és pont. Nevezzük nevén a dolgokat. :D
    Van olyan barátnőm, aki 21 évesen menyasszony, együtt él az illetővel, és mégis a barátjaként emlegeti - ez nekem már furcsa. Engem személy szerint viszont az "emberem" és az "uram" is idegesít.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az "uram"-mal nőjogi bajaim vannak. Hány hölgyet hív úrnőmnek a férje? Na ugye. :))) (Bár nem lenne ellenvetésem. :D)

      Törlés
    2. Jogos. :D Bár nekem az "uram"-ból inkább az "asszony" következik, amiért ölni tudok. :D

      Törlés
    3. A birtoklós résszel van kifogásom. Úr-asszony = oké. Uram = nemoké. Nem az uram. :) Magam ura vagyok. :D

      Törlés
  7. Nekem a párom olyan elcsépelt valahogy, nagyon ritkán használom. A leggyakrabban a "barátom" kifejezést mondom ismeretlen ismerősöknek, vagy néha viccből "palim". (Palinak hívják a barátom egyébként :)) Mondjuk mi nem vagyunk olyan hosszú ideje együtt, mint Ti, és nem is élünk együtt, szóval akkora mérföldkövek nincsenek a kapcsolatunkban még. Majd idővel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a "palim" így, ebben a kontextusban borzasztó aranyos! :))

      Törlés
  8. én már megszoktam a Férjem kifejezést, októberben már 8éve lesz, hogy így hívom a Szerelmemet:)
    A Párom szó nekem valahogy fura, nem is használom soha...

    Amúgy a legnehezebben megszokható "elnevezés" saját magam asszonyneve volt anno...:DDD

    VálaszTörlés
  9. Jajj istenem, de jól körülírtad ezt az élettárs kifejezést! :D Én eddig akárkinek mondtam, hogy szerintem az élettárs megnevezés olyan "késelős", soha senki nem értette, mire gondolok. :D

    VálaszTörlés
  10. "Élettárs"-hoz még egy adalék: ATLÉTATRIKÓ! Hálós. Az én mentális képem szerves része. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. IGEN!!! :D Meg nekem még társul hozzá sörhas, borosta (nem a szexi, az igénytelen fajta), fotelben tespedés sörrel a kézben.

      Törlés
    2. Sörhas és kopasz, bizony...

      Pedig amúgy tök szép lenne, nem? Társam az életben. Elkísér, velem van végig, és-- ÁÁÁ megint itt a mentális kép az atlétatrikóról meg a fogatlan dagadt fószerről. Menj innen! Hess!

      Törlés
    3. :DDD
      Érdekes, hogy vajon hogy alakulhatott ki ennyire egységes kép mindannyiunkban "Az élettársról". :)

      Törlés
    4. Szerintem durván egy idősek vagyunk, és abban a korban nőttünk fel, amikor még az élettársi kapcsolat nagyon ritka volt, és általában olyan deviánsok választották, akik alkoholisták és atlétatrikót hordanak. Mindenki más házasodott.

      Törlés
  11. Én általában a "barátom" kifejezést használom, de nem azért mert gyerekes lennék, hanem a környezetem amikor érdeklődik, mindig így kérdez rá hogy"Jól megvagytok a barátoddal? Hogy van a barátod?" Így nekem a megszokás miatt ez állt a számra, de az ismerősök akik ismerik, vagy áradoztam róla már sokat, azoknak a drágám nevét mondom. ^^ Főleg a blogos kommentekben szoktam a párom szót használni. :) Jó kis poszt lett ez, elgondolkodtatott egy kicsit. ^^

    VálaszTörlés
  12. Megvan, mi a baj a "barátom"-mal! Hogy magyarul nem különül el, mint pl. boyfriend/girlfriend vs friend, hanem egy szó van rá. Márpedig nekem barátom sok van, és élettársam/cuncimókusom/kanom/uram/zemberem/férjem csak egy. Szóval a "Hogy van a barátod?"-ra azt kell válaszoljam, hogy "Melyik?" :)

    Amúgy ez a kifejezősdi néha nagyon vicces helyzeteket generál, mert sokszor nem tudják hova tenni, hogy kik-mik vagyunk egymásnak. És akkor jönnek az olyan befejezetlen mondatok, mint hogy "Mióta vagytok együtt te és a......", és közben a szemével azt ordítja, hogy "segíts, mit mondjak, úristen, el ne rontsam!" És akkor mondom, hogy "A férjem." Erre pedig rendszeresen az a válasz: "Tényleg?" :D Egyszer komolyan megcsinálom, hogy "Nem, viccelek, a bátyám."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mikor kolis voltam azt hitték a szinten lakók, hogy Bálint a bátyám, egyszer meg is jegyezték milyen jófej, hogy ennyit látogat. :DDDD

      Törlés
    2. De jó, hogy nem láttak mondjuk csókolózás közben. Kiesett volna a szemük. :))

      Törlés
    3. Ezzel a megjegyzésükkel választ kaptam arra a korábbi kérdésemre, hogy vajon elég vastagok-e a falak.

      Törlés
  13. Én Zsoltit mindig a párom ként említem, pedig még csak most leszünk lassan 2 évesek. A barátomról nekem mindig az óvodások és kisiskolások jutnak eszembe, mert nekik barátjuk van állandóan ezt mondják.

    VálaszTörlés
  14. Engem mindig is kiakasztott az a szó,hogy a "pasim". Ugyanúgy,mintha valaki azt mondja a barátnőjére,hogy a "nőm". Én már jó ideje PÁROM-ként emlegetem,és szerintem ez neki is tetszik. Viccelődős kedvünkben szoktam még "az uram"-ozni, ő meg "az asszonyom" kifejezést használja :D Ezt se szeretem,de olyan aranyosan mondja,hogy csak imádni lehet :D

    VálaszTörlés
  15. Fú, én mindegyiket utálom - és ezen már én is sokat gondolkodtam, hogy mi lenne a megfelelő. Élettársam, pasim, párom stb. Egyik rosszabb, mint a másik. Akivel bizalmi viszonyban vagyok, az úgyis tudja a keresztnévből, hogy kiről van szó, akivel meg nem, ott kivárom, hogy ő milyen megszólítást használ, ha a saját másik feléről beszél, és akkor ahhoz idomulok. Egyébként viccesen "a pasi"nak szoktam emlegetni, legalább a birtokos ne legyen már ott, aki pedig egy kicsit is ismer, tudja, hogy ebben semmi picsás nincs, sőt inkább egy kis éllel mondom :) Ilyen szempontból a leginkább "a férjem"et várom nagyon, abban minden bennevan, és nem kellenek ezek az idióta kényszermegoldások.
    Amit még utálok: az a "járunk"....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, a járunk! Én boltba szoktam járni, meg néha fodrászhoz. :D

      Törlés
    2. Húúú ugyanígy gondolom én is, most hogy belegondolok tiszta macera ez az egész.=)

      Törlés
  16. Lehet velem van a baj, de véleményem szerint a zokninak van párja, nem nekem :D
    Leginkább azért bántja a fülemet a kifejezés, mert rendszeresen korombeli (vagy fiatalabb) lányok emlegetik a párjukként a férfit, fél - egy évek után. Tudom, tudom, ez nem mérvadó, hogy mióta is vannak együtt, de a "Párom" az nálam egy felnőtt, együtt élő férfi-nőnél elfogadható, amikor még nem "Apu" a hívószó. (Igen, ez is olyan berögződés, mint nálatok az élettárs. :D)
    Én az esetek túlnyomó többségében a nevén emlegetem az illetőt, vagy a "barátom"-ot használom... nem élünk együtt, szerintem ez ilyenkor megfelelő. (Itthon, családi körben "pasim", de ez inside joke, mert apa feleségére is van, hogy "a nőd"-ként referálok. Hozzáteszem ez oda-vissza működik :D)

    VálaszTörlés
  17. Ez nagyon aranyos bejegyzés, jókat mosolyogtam, tetszik, ahogy írsz :) Nekem régen barátom és pasim volt, utóbbi olyan felvágósan, tizenévesen. Lackóval 8 éve vagyunk együtt lassan, idegenek előtt páromnak hívom, amúgy barátok előtt csak Mucika/Nucika és Drága néven hívjuk egymást. Sosem nevezzük egymást a nevén, ha meghallom tőle a Petrát, akkor kicsit elbambult és csak azért mondta :D

    VálaszTörlés
  18. Carmenesque Krisztával értek leginkább egyet, én idegeneknek pasizni szoktam (Paphu Betti meg is jegyezte a TBS találkozón, h mókás, h annak hívom), amúgy a keresztnevén ill. Bogyó néven emlegetem (talán ő kezdett el engem Bogyózni , igazából a Drága megszólítás alakult át:)). A párom áll tőlem legtávolabb, sosem szerettem így emlegetni a szívem választottját, a kedves definíció meg nem illik rá (és sztem más hímre sem, inkább nőket nevezzenek így), néha itthon viccesen leélettársozzuk egymást. A telefonomban pedig a AFérfiembőr néven fut.
    Nagyon jó témát hoztál fel Bogca, tipikus cseveghetős női téma! :))

    VálaszTörlés
  19. Hát jelenleg a barátom kifejezést használom talán, bár nem szeretem, de a kedvesem meg a párom valahogy nem jön soha a nyelvemre (bár a kedvesem nem is tetszik), meg valahogy még nem érzem úgy, hogy ő a párom lenne. Mármint de, csak valahogy nekem ez akkor adná már magát, ha több ideje együtt vagyunk, meg együtt lakunk vagy ilyesmi, de egyelőre ez a veszély nem fenyeget :D

    VálaszTörlés
  20. Közös megegyezés alapján idegenek ellőt barátomnak/barátnőmnek hívjuk egymást, de magunk között jót kuncogunk azon, hogy mi nem vagyunk egymás "barátai", ez sokkal több annál :p.
    A pasim az 16 évesen fellengzősen elment, csak hogy érzékeltessem a többi nőneművel, hogy mihez tartsák magukat :), most így 25 éves fejjel ez már komolytalan. A párom az meg olyan elcsépeltté vált a mai világban, boldog boldogtalan ezt használja, aztán idő kérdése és válnak szét az útjaik, pedig -naiv vagyok- párunk csak egy van.
    Amitől minden hajszálam égnek tud állni, az a kedvesem - nekem ez valahogy erőltetett, mindenképpen akarnak valami "kedveset" meg szerelmeset mondani, aztán csak ez sül ki belőle, bocsánat - mint a kakival kevert hányás. :)
    Ugyanakkor, ha Vili megkéri a kezem, a menyasszonya leszek, ahogy ő a vőlegényem. Ha összeházasodunk, a felesége leszek, stb. Nevezzük nevén a gyermeket.

    VálaszTörlés
  21. akik nem ismerik, azoknak én is "barátom"ozok, de nagyon utálom, mert közel sem kifejező. Annyival több ez az egész, mint a "barátom".
    Szóval egyszer használom azt, hogy "Dani, a barátom..", és utána már Dani:D
    De van egy barátja D-nek, aki Lily és Marshallként emleget minket, és hogy Marshall otthon van-e, na ettől D kiborul, én meg csak röhögök:D

    VálaszTörlés
  22. A gond az, hogy nincs erre egy igazán jó szó.:

    pasim = én sem kedvelem, nagyritkán talán használtam, de nem szeretem én sem komolytalanságot sugall
    faszim = koleszos kettyintős
    párom = béna és unalmas
    élettársam = helyszínelős, űrlapkitöltős, késelős és felesleges is
    menyasszonyom/vőlegényem = reject, szerintem zavaró, túl hosszú és erőltetett
    a partnerem = egyneműeknél OK, de amúgy escortos

    Én a "barátom"-nál szoktam maradni, de szinte erőlködni kell, h kimondjam, mert annyira nem jön a számra.

    Apukám viccből hívja a barátomat "az élettársad"-nak, mert tudja, hogy minibosszanthat vele, de persze utána a kersztnevén szólítja. Érdekes módom a barátom is vele röhög ezen.

    A keresztneves megoldást tartom a legjobbnak, mert egy átlag értelmi képességű embertől az simán elvárható, h a szövegösszefüggséből stb levágja, h kiről beszélsz,d e az is szuper, amit Criollo említett.

    A "párom"-tól a falnak megyek, de nem szeretem, ha ezt kikerülendő sokkal rosszabb alternatívákat használnak, pl "életem párja", "oldalbordám", "szivike", a "nagy Ő"

    Férfiaktól, ha kedvesen mondják jól hangzik " AZ asszony", "a Nőm" mert aranyos tud lenni. Az első meghittséget sugall a második meg trendin ellentmondást nem tűrő :-)

    X éve a műkörmös lány, akihez jártam mindig úgy hívta a barátját, hogy "az Uram", de mindig hozzátette: "de nem a parancsolóm" és ezzel el is vette az élét a dologonak. Tőle nem volt vészes, inkább édes volt.

    Anno volt 1 szituáció, mikor élettársi viszonyban álló nő mindig leférjezte a pasiját, és akkor nem értettem, h ez mire jó, de manapság teljesen megértem, mert kényelmes és egyértelmű, még ha a szó szoros értelmében nem is igaz, így ha úgy alakul a helyzet, akkor a magyarázkodás helyett én is inkább kimondom, h a férjem. Vicces, h már többen felhívtak, h XY-NÉVEL beszélek? Nyilván ott sem fogok 5 perces kiselőadást tartani h nem, de mégis :-)

    Aranyos még a "nemférjem" is, de ez inkább csak baráti körben megy el, ugyan ez igaz a "majdnem férjem"-re is, mert vicces.

    A "férjem" kifejezés akkor zavar, ha direkt az orrom és mások orra alá van dörgölve...IGEN TUDJUK H ELVETTEK...leesett a 268-dik FB státuszupdate után.
    Nem kell erre ennyire ráfeszülni.

    Sokakat lehet h frusztrál az "apa", "apácska" stb, de egy hosszabb távú kapcsolatban nem fogok valakit csak a kersztnevén szólítani, de az egymás között használt becenevek meg másra nem tartoznak, így maradt az "apuka". Mindenkit rászoktattam, így nem probléma. Ismerősök jót mosolyognak rajta, de mivel ők is használják, ha a barátomról van szó, így gondolom nincs ellenükre és ők is kellemes kompromisszumnak tartják.

    Legrosszabb, amit ebből a verzióból valaha hallottam " Apafej"...szerintem enyhén lekezelő.

    Amikor pedig Rólam van szó egy beszélgetésben, akkor is a "barátnőm" kerül elő vagy szimplán a keresztnevem. Néha, ismerősi körben még előkerül a "Rozi"-is, de azt nem bánom :-)

    Az igazi probléma gyökerét abban látom, hogy a "régi" szabályok szerinti megnevezések a mai kapcsolat rendszereket már nem képesek frappánsan, egyértelműen leírni. Nem csak a párkapcsolat esetén. Pl második házasságban nem fogod a veled 1 háztartásban élőket tesónak, féltesónak meg mostohatesónak hívni, hanem a "tesóm".

    A másik ok az lehet, hogy az emberek elfelejtettek normálisan bemutatkozni és ma már a bemutatás is ritka, mint a fehér holló, holott sok félreértést meg lehetne előzni szerintem, habár a metakomminukációból annyira egyértelmű h valakit valahova a férje v éppen a bátyja kísért-e el.

    VálaszTörlés
  23. Teljes mértékben én is így vagyok a dologgal, mint Te Bogi.
    A bari egyenesen agyfasz, bár szerencsére nem szoktam kommunikálni olyanokkal, akinek "barijuk" van, szerintem sokat elmond az illetőről... :D
    A párom meg sztem szép. Mmint én mindig úgy gondoltam, de régebben még kiröhögtek az ismerőseim, épp emiatt, amit Te is írtál, h kicsit öregesen hangzik, de én ezt leszarom. A párom szóban számomra benne van, h nem a barim, nem a kanom (OMG :D), hanem sokkal több annál. Az élettársam dolgot én se mondom soha, annyira fura lenne meg abszurd, valamiért én is a középkorú alkoholistákat azonosítom vele, bár ez tök cink, de tuti van vmi oka, amiért ezzel asszociálódik többünknél.
    A vőlegényes dologgal pedig még én sem tudtam volna így leírni, amit gondolok, ahogy Te megtetted :)

    VálaszTörlés
  24. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés