2011. november 16., szerda

A blogolásról

Pár hónapja már érik bennem ez a bejegyzés, most jutottam el odáig, hogy le is írom a gondolataimat.

Lassan egy éve, hogy nyilvános blogot írok. Előtte sokáig kattogtam azon, hogy elkezdjem-e, de végülis belevágtam, mondván ha nem tetszik vagy nem akarom folytatni bármikor abbahagyhatom. A blog ugye eredetileg egy interneten vezetett nyilvános napló, ebből nőtte ki magát a most már eléggé sokrétű felületté. Azonban az eredeti lényege - függetlenül attól, hogy ezt sokan elfelejtik - még mindig ugyanaz: valaki leírja a saját gondolatait, szubjektív véleményét.
(kép: innen)
Többször, több helyen is futottam bele olyasmibe - sőt én is kaptam ilyen kritikát -, hogy a blogger mégis miért ír erről meg arról. Hát azért, mert ő erről akar. Ilyenkor jön elő a sokszor emlegetett mondat, hogy ha nem tetszik nem kell olvasni. Véleményeket is szoktak megkérdőjelezni, mikor ugye ez is tök szubjektív. Szerintem pont az a nagyszerű a blogolásban, és abban, hogy ennyien teszik, hogy az ember tud válogatni a bloggerek és a vélemények között. Nem biztos, hogy egy adott embernél találunk minden kérdésre választ, de van lehetőség keresgélni. Még csak az sem egyértelmű, hogy ami beválik X-nek az Y-nak is be fog. Ilyenkor nem lesz X véleménye automatikusan rossz, mert hát mások vagyunk, na. :) Szerintem az a fontos, hogy az ember ne vegyen mindent magára, az hogy én szeretek valamit és a másik meg nem még nem azt jelenti hogy velem is baja van az illetőnek, vagy mondjuk emiatt én rossz színben vagyok feltüntetve. Fikázódni persze megint más dolog, de úgy gondolom, hogy értelmes emberek tudnak úgy írni, hogy azzal senkit nem bántanak meg.

Ami még érdekes, hogy láttam többször is panaszkodni olvasókat nyereményjátékok jelenléte miatt. Szerintem tök szuper, hogy ingyen hozzá lehet jutni dolgokhoz, legyen az akár egy drágább, elérhetetlenebb valami, akár csak valami apróság. Most már leszoktam arról, hogy indulgassak mindenhol, de szerintem nincs azzal semmi baj, ha valaki akár szponzorált, akár saját pénzen vett ajándékokat sorsol ki az olvasói között. Én szeretek örömöt szerezni mindenkinek, ilyen formában kvázi idegeneknek is. Az sem utolsó szempont, hogy a bloggernek nyilván jól esik, ha többen olvassák, és játékokon keresztül könnyebb több emberhez eljutni. Én mondjuk úgy érzem, hogy ha csak 5 ember olvasna is örülnék, mert azt az öt embert érdekli a véleményem, és jó tudni hogy legalább valakinek hasznos amiről írok.

Én úgy gondolom, hogy amíg az amiről írok nem ütközik törvénybe, nem árok vele senkinek, esetleg nem állítok fals tényeket és emiatt okozok bárkinek egészségügyi vagy bármilyen más kárt (itt nyilván nem a szubjektív dolgokról beszélek) addig nincs azzal semmi baj. Ha meg valakit érdekel és elolvassa, annak meg külön örülök. :) Az elmélkedős bejegyzéseimet (ez is az végülis) főként azért szoktam írni, hogy kidumáljam magamból a dolgokat, emiatt is szeretek blogolni, van egy felület ahol mondhatom, vagy a falnak vagy másnak, de legalább kiadom magamból.

Ti blogoltok? Ha igen, szeretitek csinálni?

11 megjegyzés:

  1. Szuper post! Egyet értek minden sorával! :)

    Én blogolok, 5éve... most valami egészen másba fogtam bele mint eddig, nyilvánosan írogatok, és szeretem csinálni és szeretek másokat olvasni :)

    VálaszTörlés
  2. én már egy jó ideje blogolok, de én először azért fogtam bele, mert grafomán vagyok és szeretm kiírni magamból a fájdalmat. :D aztán egyre többen kezdtek el olvasni, ezért bele fogtam más témákba is.
    egyébként érdekes ennek az egésznek a pszichológiája is. mondjuk én ebből írtam szakdolgozatot, csak nem pszichológiai szempontból, hanem inkább kommunikáció és szociológiai szempontból. de nagyon élveztem. :D

    a nyereményjátékok... eleinte én is rábuktam egyre-kettőre, aztán ahogy elterjedtek meguntam őket. ez csak egy jó marleting fogás a bloggereknek, hogy szerezzenek és megtartsanak embereket. persze van, akinél tudatos, van akinél nem. mondjuk nekem nincsen semmi bajom azzal, aki néha-néha feldob ilyeneket, de aki folyton ezt csinálja, az nagyon gáz szerintem. az olvasókat nem ezzel kellene megfogni és megtartani, hanem az értelmes, vagy érdekes bejegyzésekkel. :) szerintem...

    VálaszTörlés
  3. bár fél éve még nem voltam biztos benne, hogy nekem is van helyem ebben a blogszférában, nagyon örülök hogy elkezdtem! :) olyan sok kedves emberkével ismerkedhettem meg, pozitív visszajelzést kaptam, hogy azt el sem tudom mondani. és olvasónak is nagyon jó lenni,de blogírónak lenni se rossz ;)

    VálaszTörlés
  4. Először a messze élő barátok miatt kezdtem el, ez valahogy szokás volt a társaságban, hogy mivel nem tudunk mindennap beszélni ha nem egyszerre vagyunk/voltunk online, ezért a blogon elolvassuk milyen napja volt a másiknak és ha tudunk beszélni nem azzal kell kezdeni, hogy mizujs. :) Azóta pedig megszokás maradt, egyfajta exhibicionizmussá alakult, hogy a nagy világ tudjon rólam és a beauty blogok megismerésével bejött a tematikus blog indításának terve, ami elkezdődött, hogy adott témakörben elmondhassam a véleményem és akkor nem a mindennapjaimra kíváncsi barátokat terhelem azzal, hogy a "hobbimmal" kapcsolatban milyen élményeim, tapasztalataim vannak, de ha szeretnék persze elolvashatják. :D Mondjuk lehet a még kontrollálható szinten lévő grafomániám és locsifecsi természetem kiélésében segít a blogok vezetése.

    VálaszTörlés
  5. Én nem blogolok. De egyetértek veled szinte mindenben.

    Talán egy dolog nem tetszik a blogolásban, hogy sokan vezetnek x témájú (pl.kézműves) blogot, de gyakran a blogon akarják kiírni magukból a mindennapi problémáikat. Például leírják, hogy mennyire rossz a kapcsolatuk a szüleikkel, hogy a szomszédjuk milyen hülye, hogy az óvónő milyen tudatlan...stb. Ez is egy vélemény, amihez joga van az illetőnek, de nem tartom fairnek és kifejezetten idegesít.

    VálaszTörlés
  6. Szerintem is tök jó írás lett ez - megint. :) Én nagyon szeretem az ilyen "elgondolkozós" stílusú post-jaidat is.

    Kérdésedre a válaszom pedig, hogy nem blogolok, sokszor elgondolkodtam rajta, aztán rájöttem, hogy én nem igazán akarom "felfedni magam" a naaagy interneten. :D Erre még a privát blog sem a legtökéletesebb megoldás, úgyhogy maradtam csak hű blogolvasó. :)

    VálaszTörlés
  7. Én blogolok, úgy folyamatosan kb. fél éve. Igazából azért fogtam bele, hogy a saját véleményemet, meglátásaimat megosszam a nagyvilággal, sokszor ez a közvetlen környezetemre is kihatott. Bár nem árultam el senkinek se, hogy ez van és blogot írok, felfedezték, volt aki magára ismert, és hatalmas patáliát csapott. Szeptember végén ezért csináltam egy nagytakarítást az egész blogon, és úgy döntöttem, hogy az eredeti hozzáállásom megtartom a dologhoz - szubjektívan arról írok, amiről akarok. Én személy szerint azt mondom, hogy jobb magunknak megtartani a kis szentélyt, mint boldog-boldogtalannak megmutatni, hogy aztán még én érezzem magam kellemetlenül, hogy erről se, meg arról se írhatok, mert valaki bántva érzi magát... :S
    Nehéz ez a popszakma. :D

    VálaszTörlés
  8. Én blogolok, imádom csinálni, de sajnos a 105 rendszeres olvasóm nem túl aktív, ez néha elszomorít, ilyenkor arra gondolok, hogy azért kezdtem el, hogy magamat szórakoztassam vele, de néha így is nehéz...

    http://nuckurucmakeup.blogspot.com

    VálaszTörlés
  9. Én csak 2 hónapja kezdtem, amikor kiköltöztem Angliába. Az alapkoncepcióm az volt, hogy az ismerőseimmel megoszthassam az élményeimet és ne az legyen, hogy msn-en mindenkinek elismétlek százszor mindent, ne a lényeget kihagyva az éppen aktuális dolgot meséljem el. Nekem nincs több száz követőm, csak a facebook ismerőseim látják, amikor új bejegyzést teszek fel. Amióta viszont több az időm, rengeteg blogot olvasok és egyre inkább érlelődik bennem, hogy írnék egy x témájú blogot. Ezzel csak annyi a probléma, hogy rengeteg dolog érdekel, nehéz kiválasztani közülük egyet...

    VálaszTörlés