2011. április 12., kedd

Húsvét! Nyulat?

Szűk két hét és húsvét. Ilyenkor tudom, hogy sok családnál - főleg kisgyerekeseknél - előfordul, hogy nyuszit "hoz a nyuszi". A nyulak tényleg aranyosak, kedvesek, és nálunk is divat volt kiskorunkban, hogy húsvétkor két kisnyúl várt minket a konyhában. Anyuék egy nyúltenyésztő ismerőstől kértek "kölcsön" két füles babát kb két hétre, majd utána vitték őket vissza. Akkor nem gondoltam bele, de azért nem ringattam magam hiú ábrándokba, egyértelmű volt hogy miután visszakerültek és megnőttek nem a rétre mentek futkározni... Ez igazából akkor tudatosult bennem mikor egy húsvét alkalmával (valószínűleg) kutyapisis füvet adtunk az aktuális nyusziknak, betegek lettek, egyikük sajnos meg is halt. A másik nyussz (Lucifer) meggyógyult, de a gyógyszerek és kezelések miatt azt mondta a tenyésztő hogy ő már nem veszi Lucit vissza, mert az injekciók miatt már nem ehető a húsa. Ő volt az első nyuszi a családban aki igazi családtagnak számított. Ez a 90-es évek közepén volt, messze nem volt divat lakásban nyulat tartani, az állatorvosok se nagyon értették mit cipelünk hozzájuk nyulakat, amikor ló meg tehén áll az orvosi rendelő udvarán. Később aztán Luci is elment az örök nyúlmezőkre, de menthetetlenül nyulas lett a család - főleg anya.
Nem akarok teljes nyúltörténelmet írni, akit érdekel képekben a dolog az itt bogarászhat kedvére.

A lényeg amiért billentyűzetet ragadtam: nyuszit (és minden állatot!) tartani felelősséggel jár. Aznap amikor megvesszük/örökbefogadjuk az állatot tisztában kell vele lennünk, hogy nagyjából meddig él, milyen igényei vannak, és vállalni kell azt, hogy gondoskodunk róla. Húsvét környékén nagyon sok helyen árulnak nyuszikat és sajnos sok család vesz úgy ajándékba hogy nincsen vele tisztában hogy mekkora lesz és meddig kell vele foglalkozni. Évekkel ezelőttig az állatkertbe húsvét után be lehetett vinni a megunt nyunnyerokat de ma már nincs ez a lehetőség. Azt mondták ezzel kvázi támogatták hogy felelőtlenül vásároljanak az emberek nyuszit mert van hova vinni, és végülis igazuk volt. (Azt persze nem tudhatjuk hány barom - már bocsánat - ereszti szélnek a réten a kisnyuszit mikor már megnő vagy megunják.) A nyulakban hihetetlen szeretet lakozik, nagyon édes háziállatok, és ha valaki tényleg úgy dönt hogy akar egyet azt nem akarom lebeszélni róla csak azért mert húsvét van, de az tény hogy a nyúltartók naptárában a húsvét "fekete ünnep" mert mindenki tudja hogy ilyenkor sok nyuszi nem megfelelő gazdihoz kerül.

A nyuszikról egy áttekintő leírást itt tudtok elolvasni. Anya írta egyébként a cikket, és ha bárkinek kérdése van a nyulakkal kapcsolatban őt lehet keresni szívesen segít bárkinek! :) Írjatok nekem egy e-mailt ha szükségetek van információra és én megadom anya elérhetőségét.

Így a post végére teszek be pár képet az eddigi nyuszikról:

Luci és én '95 körül


Böbe dinnyét lop


Nővérem nyuszija Áfonya és én


Dagi aki most már Panka


Bébi Monty (anyu szeme fénye)



5 megjegyzés:

  1. Monty a kedvencem de az osszes nyuszmusz hihetetlenul cuki <3 :))

    VálaszTörlés
  2. Imádom a nyuszikat, nekem is van, 4 éves Holland törpenyúl, Szotyinak hívják :)

    VálaszTörlés
  3. Azt hiszem, Monty-t volt szerencsém simogatni, gyönyörű :)

    VálaszTörlés
  4. Úgy látom fekete nyulas a család :))

    VálaszTörlés
  5. Jaaaaj, én úgy imádom a nyuszikat :)
    Pont tegnap filóztam rajta, hogyha nagyobb kéróba költözünk, akarok megint nyuszit (pár éve volt, csak meghalt szegény vmi betegségben :( ), annyira édes, szeretnivaló állatok :)
    Nem is értem h lehetnek olyam degenerált emberek, akik kirakják őket a rétre meg ilyenek :S

    VálaszTörlés