Együtt élni valakivel III. - Kettesben Vele

A korábbiakban írtam kollégiumról, barátokkal való albizásról, most jöjjön a harmadik - és egyben utolsó ebben a témában -, az élet kettesben.

Mi elég fiatalon belekóstoltunk az együtt élésbe, az érettségim után nyáron dolgoztam Bálintéknál a Balatonon és akkor együtt is laktunk. Aztán felkerültem én is Budapestre és bár külön koliban laktunk, már írtam hogy nagyon sok időt töltöttünk együtt. Az együttélés az albérletben kezdődött, de a barátok jelenléte miatt még az sem volt az igazi.

Augusztus 28-án lesz 3 éve, hogy beköltöztünk ide. Elképesztő egyébként hogy mennyire durván megy az idő, most lesz 7 éve hogy együtt vagyunk. :o Sokan mondják és alapvetően egyetértek azzal, hogy az összeköltözés sok kapcsolatban vízválasztó lehet. Én pont emiatt tartom fontosnak hogy még a házasság előtt a pár mindenképpen próbálja ki így is az életet, lehet hogy valami kis szokása a másiknak annyira bosszantó együttélés közben hogy nem lehet elviselni. Bálint nevében nem tudok nyilatkozni, de én sosem gondolkoztam ilyeneken, nem aggódtam azon hogy mi lesz ha összeköltözünk. Lehet hogy emiatt, de az is lehet hogy semmi köze nincs hozzá, nem volt probléma nálunk abból hogy összeköltöztünk. Alapjáraton is nagyon ragaszkodóak vagyunk, mindketten nagyon vártuk hogy végre kettesben együtt legyünk. Pár ismerősöm kérdezgetett, hogy nem félek-e attól, hogy egyszobás lakásban leszünk, nincs hova félrevonulni, ilyesmi, de nekem ez megintcsak nem jutott eszembe, úgy tűnik én nagyon sok dologban különbözök a többi nőtől (ez mondjuk rendszeresen feltűnik más esetekben is).

(kép: innen)

Amit szerintem nem árt előre tisztázni ha az ember összeköltözik a szerelmével, hogy az anyagiak hogyan legyenek megoldva. Mi kb közös kasszán vagyunk, de mindenkinek megvan a saját számlája, nincs egyberakva a pénz vagy ilyesmi, csak a boltban meg máshol épp az fizet akinek előbb eszébe jut. A rezsit nem árt felezni, főleg az első hónapokban, így elkerülhető az a konfliktus, hogy ki mennyit tesz bele a közös dolgokba. Aztán később úgyis a dolgok jórésze átalakul, vagy rutinszerűvé válik és már nem is kell annyira figyelni a részletekre.

Azt hiszem talán a leggyakoribb kérdés amivel találkozom az, hogy a házimunkát hogy osztjuk be, mit csinálok én meg és mit Bálint. Már az albérletes bejegyzésben is írtam hogy nekem csak az tiszta amit én takarítok fel, meg amúgy is perverz vagyok és szeretek takarítani, így az oroszlánrészét én csinálom a dolgoknak. Bálint nagyon jól főz, így sokszor ezt ő csinálja, korábban volt hogy már arra keltem hogy kész az ebéd (kutya mellett koránkelőek lettünk így ilyen mostanában már nem lesz :D), vagy mondjuk jöttem haza suliból/munkából és kajával várt itthon. Ha megkérem csinálja a dolgokat, de nem csináltam abból sosem balhét hogy én takarítok meg mosok. Szeretem csinálni és olyan kis háziasszonyos, jó érzés na. :)

Ami nekem nem ment abban az időszakban amikor dolgoztam, hogy ne itthon adjam ki a dühöt, amit belém tápláltak a munkahelyemen. Sajna nagyon stresszes voltam akkor, nem is maga a munka tett azzá hanem a körülmények. Akkoriban elég sokat veszekedtünk, most már máshogy csinálnám, nem itthon hisztizném ki magam, legalábbis nem rajta csattanna. Nem csak együttélésnél, hanem egy hosszabb kapcsolatban is szerintem a legfontosabb hogy megbeszéljünk mindent. Már írtam hogy nem vagyok tipikus nő, szerintem a pasiknál a taktikázás nem vezet sehova, ha akarok valamit megmondom, ha baj van megbeszélem, nem sértődötten üldögélek a sarokban és várom hogy gondolatolvasóvá váljon. Vannak olyan emberek akiket idegesít a folyamatos dumálás és kell nekik egy óra csend vagy ilyesmi, ki kell ismerni a másikat és ahhoz alkalmazkodni - mindkét fél részéről.

Ha együtt élünk valakivel elkerülhetetlen, hogy rossz passzban is lásson minket. Én úgy gondolom ez hozzá tartozik az élethez, nem kel mindig mindenki jobb lábbal, erre megint csak azt tudom mondani hogy jó esetben ismerjük azt akivel együtt élünk, tudjuk ilyenkor a rigolyáit. Én hajlamos vagyok bökködni Bálintot, próbálom felvidítani, de neki ilyenkor meg arra van szüksége hogy hagyjam békén. :D Ki kell tapasztalni hogy ki milyen és akkor nem lesz nagy konfliktus.

Sokszor az a reakció arra mikor valaki meghallja hogy már ennyi ideje vagyunk együtt hogy "és szakítás nélkül, végig egyhuzamban? :O". Igen, sosem volt köztünk kisebb szünet sem. Intelligens emberek nem elmenekülnek a problémák elől hanem megpróbálják közösen megoldani. Gimis koromban és később is rengeteg olyan szakítást néztem végig ahol egy kis hangyafasznyi probléma volt csak, de úgy felfújták hogy inkább leléptek, mert egyszerűbb volt ez mint leülni és megbeszélni. Fontos dolog a büszkeség és nem szabad teljesen leereszteni, de úgy gondolom hogy ha a kapcsolat megérdemel annyit akkor igenis néha kell bocsánatot kérni akkor is ha úgy gondoljuk nem nekünk kéne. Természetesen nem azt mondom hogy erőltetni kell azt ami már láthatóan nem működik, de sokszor hirtelen felindulásból tesznek az emberek olyan dolgokat, amiket nem kellett volna és visszacsinálni meg már nem lehet.

Formspringen kaptam a kérdést hogy hogyan lehet fenntartani a tüzet egy hosszú kapcsolatban, már ott is válaszoltam de úgy gondoltam itt is írok kicsit róla, nem szentelek neki külön bejegyzést, szerintem ide is illik. Sokszor hallom hogy elkényelmesednek az emberek ha kapcsolatban élnek, különösen ha közös otthonban. Mi egész gyakran eljárogatunk itthonról, moziba, vacsizni, sétálni, fontos hogy meglegyenek a kis "randik", színt visznek az ember életébe. Nem volt még rá szükségünk de lehet hogy lesz, ha esetleg kezdene kihűlni a dolog el lehet menni egy olyan helyre ahol még fiatal szerelmesként andalogtunk, kicsit nosztalgiázni, biztos visszahozza az akkori érzéseket és máris jobban fest a helyzet. Kis ajándékokkal tudtára adhatjuk a másiknak hogy gondolunk rá. Nem kell nagy dolgokra gondolni, egy szelet csoki is megteszi. Más emberi kapcsolatoknál is nagyon fontosnak tartom, hogy normálisan beszéljünk a másikkal, köszönöm, kérem, légyszíves, tessék igenis alapszavak, használjuk minél gyakrabban. Egy "kérlek kicsim hozd ide a lekvárt" sokkal jobban hangzik mint egy "add már ide a lekvárt" felkiáltás. Aprópó becézés. Utcán szerintem minden korban furcsa a nyuszómuszó és társainak a használata. Itthon nagyon ritkán hívjuk egymást a nevünkön, de mások előtt majdnem mindig. Itthon viszont tök jó, hogy becézzük a másikat. Én például mindenre hallgatok, de tényleg. :) Jó ha vannak kedves becéző nevek, a lényeg hogy ne a zöldségesnél hívjuk a másikat fokhagymafenekű Adoniszomnak.

Ha egy dolgot kéne mondanom hogy szerintem mi mutatja azt hogy a kapcsolat jó és jó irányba halad akkor ezt mondanám: amíg az ember úgy érzi hogy nem tudja a másik nélkül leélni az életét, vele akar unokákat tologatni az után, vele akar bingózni a nyugdíjasklubban és együtt akar vele rallizni a kerekesszékkel nagy baj nem lehet. :)

Képeket most nem válogattam össze lakberendezési ötletnek, egyrészt sokban nem különbözne az albérletes bejegyzés képeitől, másrészt meg ha két ember összebútorozik optimális esetben együtt döntik el hogy mi milyen legyen, attól még hogy én itt erőlködöm senki nem kezd arculatváltásba a közös fészekben.

Ikea zsákmányok

Már aktuális volt egy Ikea-túra megejtése, tegnap pedig az albis bejegyzés képeinek válogatása közben annyira megjött a kedvem hozzá hogy ma el is mentünk. Láttam és vettem szerintem egész jó dolgokat, úgy gondoltam megmutatom hátha érdekel valakit. :)Nem a kép tematikája szerint haladok mert egyrészt totál káosz ahogy kipakoltam másrészt pont a rumli miatt tuti kihagynél valamit. Itt van előttem a blokk, így biztosan minden említve lesz. :)

A kis bézs tálból (120 Ft) már van itthon kettő, gyümölcshöz, joghurthoz, savanyúsághoz, ilyesmihez használom, ez a mostani aprópénz-tartó lesz a konyhában. Eddig egy kiüresedett fehér kis kaspót használtam erre a célra de az a jobb felső sarokban lévő művirágnak (850 Ft) lesz az otthona. Nagyon tetszik ha a fürdőben növények vannak, de lévén hogy az enyém ablaktalan minden megdöglene, így a művirág mellett döntöttem. A tálkában egy zacskónyi függönykarnis-karika (383 Ft) van (így hívják?). A bejárati ajtó gangról nyílik, ezért télen eléggé hideg levegő tud rajta besugározni, varrni fogok egy vastag függönyt az ajtó elé és ehhez vettem meg most a karikákat.
Nehéz észrevenni de a könyvön van egy konyhai trió (fakanál, lapát és "villa"). Nálam a fakanál része fogyóeszköz, kb félévente beletöröm egy makacsabb palacsintatésztába vagy nokedlibe, de olyan kis kézreálló, tésztákhoz jobban szeretem ezt mint a hosszú nyelű fakanalaimat. 195 Ft egyébként a három együtt, szóval belefér hogy félévente eltörik az egyik darab.

Egész jó iskolakezdős sarok van az Ikea Family részen kialakítva, tök jó hátizsákok is vannak amikről nem ordít hogy innen van - mint a kb 1 éve kapható laptop-táskákról, mindenki azzal szaladgált akkor. (Ugyanez most a fekete Fila táska, kiborulok tőle annyian hordják, már én szégyellem magam miatta! :D Ha én vettem is volna régen mostanra már tuti elástam volna a ligetben egy fa mellé, elképesztő hogy mindenki ilyennel jár a tizenkétéves kislánytól a rokkantnyugdíjasig.) Nekem táska nem kell, viszont a füzeteken megakadt a szemem. Amiket én vettem A5-ös méretűek, keményborításúak és egy kis gumiizével le lehet zárni hogy ne nyíljon ki. A lapok simák, de van hozzá egy műanyag sorvezető, ami rápattintható a spirálokra így nem fog az ember ferdén írni. A4-es méretben is kapható ha jól láttam. 795 Ft, de Ikea Family kártyával csak 495. A lila az enyém, ebből határidőnaplót csinálok magamnak, másikat Bálint hugának vettük. Már tavaly is sk csináltam magamnak noteszt, sosem vagyok megelégedve az írószerboltban kaphatókkal. Ha valamelyik tetszik is, horribilis-indokolatlan magas árral rendelkezik, és tele van olyan lapokkal amire semmi szükségem. (Például volt egy szép színes virágos, de minden 3. lap egy növény képe és leírása volt. Hol nem szarom le, noteszra van szükségem nem kis növényhatározóra.) Kissé elkalandoztam, vissza a cuccokhoz. :D
A narancssárga téglaalakú izé egy jegyzettömb. Szürke, fehér és narancs lapokból áll, ez 495 lenne egyébként de a kártyával 295 Ft volt asszem. Mi nagyon cetlizősek vagyunk, úgyhogy ez abszolút fogyóeszköz.
Ami a legkevésbé látszik az a nagy fehér valami a füzetek alatt, ez 5 fehér irattartó (450 Ft). Egyelőre még nincs helye de már folyamatban vannak az új polcaink, alig várom. :) Vettünk még AA-s elemeket (795 Ft), meg két kéztörlőt a fürdőbe. Ez utóbbiak vendégtörölköző néven futottak, de nekem nem lenne pofám ezzel kiszúrni a vendégem szemét ha nálunk alszik, ezzel megtörölközni egy örökkévalóság. 395 Ft volt darabja, elég sok színben kapható egyébként.
A korallvirágot is most vettem (a kaspó régebbi de már beleköltöztettem), 795 Ft-ba került, megkockáztatom hátha ez túlél a lakásban. :) Nagyon szép, tele van bimbóval, szurkoljatok neki!

Hazafelé benéztünk még a Svéd finomságok boltjába, vettünk egy csomag gumicukrot (150 Ft) meg 3 tábla tejcsokit, mert kettőt fizet hármat kap akció volt, így 3 tábla összesen 300 Ft-ba került. Kb sosem fog elfogyni mert nem nagyon eszünk csokit mostanában, de azért jó tudni hogy van itthon. :)A végére hagytam a kedvencemet. :) Mint ahogy a képen is látszik Beloved homes! a címe. Kilenc svéd család lakásába mentek el látogatóba és fényképezték le azt. Nem mindenük Ikeás, bár nyilvánvalóan minden lakásban rá lehet lelni az innen származó darabokra. Nagyon szeretem a skandináv lakberendezési stílust - gondolom már kiderült rólam :D - úgyhogy nagyon boldog voltam mikor megláttam a könyvet.2490 Ft-ba került, de Family kártyával csak 1490. Ajándéknak is jó ötlet egy olyannak aki szeret szép lakásokat nézegetni. Nagyjából már átlapozgattam és eddig tetszik, ha épp nem olvasok (elkezdtem a tegnapi könyv második részét és vúúúúú :D) vagy nincs más dolgom tuti ezt fogom nézegetni, olyan szép! Angol nyelvű egyébként.

Ti jártatok mostanában Ikeában? :)

Könyvélmény V. - Suzanne Collins: Az éhezők viadala

Már jópár hónapja megvettük ezt a könyvet, Bálint már rég elolvasta, és bökködött hogy olvassam már el mert tök jó, de valahogy idáig nem jött meg hozzá a kedvem. Annyit tudtam róla hogy Battle Royale-szerű, és valahogy nem volt hozzá kedvem. A hétvégén elutaztunk, elvileg a vonaton akartam olvasni, odafelé el is kezdtem, de nem bírtam ki a hazavezető útig és még ott helyben kivégeztem a könyvet.

(kép: innen)

Azt hiszem hogy a Harry Potter óta nem fogtam olyan könyvet a kezemben, amit szinte nem tudtam letenni annyira érdekelt mi történik a következő oldalon, fejezetben. Minden karaktert elképzeltem a fejemben, totál beleéltem magam az egészbe ami ilyen intenzíven nem történik meg velem minden könyv esetében. Szeretem a posztapokaliptikus történeteket és ez telibe talált. :)

A történet Észak-Amerikában játszódik, a volt Egyesült Államok helyén. Először sokminden nem derül ki a múltról, lassan csöpögtetik az információt egészen a könyv végéig. A főszereplő egy 16 éves lány, Katniss, aki az ország Tizenkettedik Körzetében lakik. Minden körzet más feladatot lát el, itt éppen szénbányászásból élnek meg az emberek. Vagy nem élnek meg. Nagy a nyomor és eléggé diktatórikus a rendszer. Korábban volt egy felkelés ami miatt minden évben erőfitoktatásként rendeznek egy versenyt. Random kiválasztanak minden körzetből egy fiút és egy lányt (12 és 18 év között) akik indulnak az Éhezők Viadalán. Az alapszabály ismerős lehet annak aki a Battle Royale-t már olvasta, aki utolsóként életben marad az nyer. A versenyt élőben közvetítik, hatalmas show van az egész köré építve. Többet nem mesélek magáról a könyvről mert ezt el kell olvasni ahhoz hogy igazán izgalmas legyen. :)

Imádtam hogy sosem lett unalmas a könyv. Nem hatásvadász a fejezetek vége, de mégis tovább olvassa az ember mert annyira izgalmas az egész. Nagyon jó karakterek vannak, teljesen magam elé tudtam képzelni mindenkit. Látványos, ami érdekes egy könyv jellemzőjeként leírva, de tényleg az. Váratlan fordulatok vannak benne, na nem annyira mint például a Battle Royale végén, de nagyon izgalmas az egész, végig érezhető a feszültség. Nem jellemző rám hogy sírok könyveken - itt is talán csak a Harry Pottert tudom megemlíteni -, de ezen sikerült. Magamnak pedig egy plusz pont: majdnem minden könyv olvasásakor mikor kicsit is lelaposodik a történet hátra lapozok és elolvasom az utolsó mondatot, itt ilyet nem tettem. Nem akartam lelőni a poént, féltem hogy nem lenne már ugyanaz ha sokatmondó az a bizonyos mondat.

A könyv egy trilógia első része, már itt figyel a polcon a második is, hamarosan úgy érzem bele is kezdek. :) Már forgatják a filmet belőle, 2012-ben lesz a mozikban. Nagyon kíváncsi vagyok rá és szerintem jól eltalálták a színészeket is hozzá. (Először szerintem olvassátok el a könyvet és utána nézzétek meg hogy ki kit alakít, hogy ne befolyásoljon senkit a karakter elképzelésében a színész arca. Így az igazi.)

Az elmúlt mondhatom 2 évben a legjobb, legizgalmasabb könyvélményem, izgatott vagyok a filmmel és a többi könyvvel kapcsolatban is, ami nálam azért nem túl gyakori. Abszolút 10/10! :)

Ti olvastátok már? Mit szóltok hozzá?

Gyerekkorom kedvencei

Citromhab "kérésének" teszek eleget azzal hogy kitöltöm ezt a kis játékszerűséget. :) Alapból szeretek nosztalgiázni úgyhogy bele is vágok. Nem láttam semmi kikötést hogy milyen kedvencekről van szó, úgyhogy nálam nem csak ételek fognak szerepelni.

(kép: innen)

Az első mindenképpen a tejbegríz. Sok bloggernél láttam, úgy tűnik ez nagy favorit volt mindenkinél. Kizárólag kakaóval eszem a mai napig, jó sok kakaóval. :)

(kép: innen)

Igazából mindent amit kölyökkoromban szerettem most is megeszek, a dinnye volt a másik nagy sláger nálam.

(kép: innen)

Fura gyerek voltam, kajálási szempontból mindenképpen, imádtam a sóskát és a spenótot is. Mindkettőt szigorúan krumplipürével és tükörtojással.

(kép: innen)

Mindent szeretek ami túró! :) Mostanában vaníliás krémtúrót már ritkábban eszek, de régen sok fogyott. :) Kizárólag a natúrt eszem meg, a mazsolát legszívesebben tiltólistára tenném, és más ízek sem jönnek be.

(kép:innen)

Lágytojás, amit nemes egyszerűséggel lábtojásnak hívtam kiskoromban. Anya mindig kikotorta nekünk a héjából egy pohárba, csíkokra vágott hozzá kenyeret és mártogattuk a sárgáját. Most is látom magamat ahogy ülök a hatalmas széken a konyhában és mártogatok. :)

(kép: innen)

Legtöbbször elvágta a nyelvem, a szálka a hurkapálcából meg bökte a nyelvemet, de akkoris a kedvencem volt. A kakasosat szerettem egyedül, bár nem logikus de a többi alakúnak más íze volt nekem. A kakasízű volt a jó.

(kép: innen)

Akárhányszor mentünk Debrecenbe nagymamámhoz mindig ezt kértem tőle. Ő csinálta a legfinomabbat (bocsi Anya, a tiéd is jó, de na).

(kép: innen)

Káposztás tészta. Cukorral? Nem. Borssal. Sok borssal. (És már utalok is a kedvenc mesémre, na ki találja ki már most, mielőtt leírnám? :D) Már kicsiként is inkább úgy ettem, hogy a bors káposztával és kis tésztával név jobban leírja az arányokat.
Plusz egynek - képet nem találtam - írom a házi tej fölét. :) Frissen is finom, de akkor még nagyon vékony, meg szoktam várni hogy egy éjszakát álljon a hűtőben és másnap reggel zabáltam le mindig a tejről. Isteni finom vastag, édes, imádom. :D Sokan nem szeretik, de nem baj mert több jut nekem! :D

Most jöjjenek a nem evéssel kapcsolatos kedvenceim.

(kép: innen)

A már korábban emlegetett Macskafogó. El sem tudom mondani mennyiszer láttam, kívülről fújom az egészet, imádom. Napi szinten idézek belőle, és kiakadok ha valakinek fogalma sincs arról hogy miről beszélek. Alapműveltség szerintem.

(kép: innen)

Gyalog galopp. Ezen és a Macskafogón nőttem fel. Imádom az egész bandát úgy ahogy van, sokan nem értékelik a humorukat de én már 5 évesen is gurultam a röhögéstől mikor néztem. Ezt is elmondhatatlanul sokat láttam.

(kép: innen)

Apa szerezte meg kazettán a Riverdance-t még ezer éve, totál beleszerettem. Otthon amikor nem látta senki próbáltam ugrálni mint egy gazella de legtöbbször az lett a vége hogy vagy a nyúlba rúgtam bele vagy fejreestem. Én még akkor kezdtem el nézni mikor Flatley fiatal volt, vékony és nem annyira nagyképű. :D Aztán lecserélték egy sokkal szimpibb muksóra, nekem vele jobban is tetszett az egész. A régi verziót szeretem, amikor nincs tüzijáték meg fényparádé, Flatley nagyon elshowműsorozta az egészet. Kb 10 év kihagyás után youtube-on pár napja rákerestem és még mindig fejből tudom a dobogás ritmusát, ültem itt a nagy hülye felnőtt majdnem24éves fejemmel és "énekeltem" hogy türürüttüttü-türürüttüttü-türüratatatatatatatatatatatta". Nem vagyok normális.

(kép: innen)

Mindkét albumot fújom fejből, Geszti minden más munkájával együtt. A Jazz + azt is nagyon szeretem, a Déssel készített Dzsungel könyvét is. Igazán gyerek még a Rapülők idején voltam így ez került most ide. Vicces érzés volt egyébként megtapasztalni azt, mikor felnőttebb fejjel énekelgettem a dalaikat és esett le sorról sorra az, hogy miről is szól a dal. Hogy én mennyire nem értettem milyen lapát jön, vagy hogy mit jelent az hogy kellesz piszkosul... Ejj, a gyermeki ártatlanság.

Most így hirtelen ennyi jutott eszembe gyerekkoromból amik igazán emlékezetes kedvencek voltak.

Nektek mi volt a kedvencetek kiskorotokban? Legyen az étel, zene, film, bármi.

Együtt élni valakivel II. - Albérlet

Az előző együtt élős bejegyzésben a koleszről volt szó, most jöjjön akkor az albérlet. Talán a legnehezebb része maga az albikeresés. Még úgy is nehéz ezt összehozni ha az ember ugyanabban a városban tartózkodik mint ahol lakást keres. Egy év kollégium után döntöttünk úgy hogy albérletbe megyek, ennek több oka is volt. Részemről az, hogy horribilis összeget kellett fizetnünk a szobáért a koliban, ahhoz képest hogy nem volt saját fürdő - még csak mosdó sem a szobában - került havi 25 ezer Ft-ba. Négyen költöztünk össze, Bálint, két barátja és én. Az egyik srác amúgy is albiban lakott, de nem nagyon szerette, így örömmel jött velünk, Bálint és a másik srác meg koleszosok voltak. A Schönherzet nekiálltak felújítani és kipakolták őket egy Isten háta mögötti kollégiumba ami félig munkásszálló volt, putri, vizes falak, tömegzuhanyzó, borzalmas volt tényleg. Szóval ők meg ezért mondták hogy ezt többet soha.

Már nyár elején - mikor még mindannyian Pesten voltunk - nekiálltunk nézelődni a hirdetések között. Nem nagyon találtunk jó helyet. Lehet hogy még korán volt hozzá, általában azután hirdetnek meg sok lakást hogy kiderülnek a felvételi ponthatárok. Egy helyre mentünk el lakást nézni, hát nagyon furi volt. :D Tény hogy jó áron adták és nagy volt - nekünk talán túl nagy is -, de sötét volt, régi, és a fürdőben pl. nem volt fűtés. Egy egyházi közösség épülete volt, ami engem eléggé feszélyezett, főleg mikor mondtuk hogy köszi de nem kell éreztem magam szarul hogy feszületekkel meg szentképekkel teli szobában vagyok és épp egy pappal beszélem meg miért nem tetszik a lakás. :D Végül vége lett a vizsgaidőszaknak és mindenki ment haza, azaz el Pestről. Nekem szerencsém volt mert nővérem már itt lakott jóideje, így végül egy olyan lakást vettünk ki amit ők néztek meg a férjével. Ezen sokan meglepődtek, hogy milyen vakmerő vagyok hogy egy olyan lakásba költözöm amit a költözés napján látok először, de tudom milyen kritikus tesóm van, és olyan mint én, ha ő azt mondja hogy jó, akkor az jó. :) Végül Zuglóban kötöttünk ki. Egy plusz két fél szobás lakást volt, négyünknek ideális, mi voltunk Bálinttal a nagy szobában, a két félben meg a másik két srác.

Három pasival együtt lakni vicces élmény volt. :) Még úgy is hogy ismertük már mindannyian egymást jóideje (egyik srác Bálint osztálytársa volt gimiben 8 évet, a másikkal meg szobatársak voltak akkor már 2 éve) kihívás volt együtt élni. Saját élmények alapján (is) összeszedem hogy szerintem mikre figyeljen az ember oda, ha albérletben lakik.

Háztartási szempontból én elég engedékeny voltam, azt hiszem mindent én csináltam a lakásban. A fiúk szobájához nem nyúltam, az az ő birodalmuk volt, de a közös helyiségeket - konyha, fürdő, wc, előszoba, étkező - meg persze a mi szobánkat én takarítottam. Biztosan segítettek volna ha megkérem őket, de én úgy vagyok vele hogy csak akkor hiszem el hogy valami meg van csinálva ha azt én csinálom meg. A pasik - tisztelet a kivételnek - szeretnek úgy takarítani hogy csak ott törölnek fel ahol a papok táncolnak, én meg szeretem ha minden meg van csinálva. Amit már bánok, hogy a mosogatást is mindig bevállaltam. Közös evőeszközeink is voltak, aminek az lett a vége hogy a villák fele ki lett dobálva, köztük az én gyerekkori kedvencem. :( Ha van hely a konyhában szerintem az a legjobb megoldás ha mindenkinek külön vannak a konyhai dolgai és akkor nincs ilyen probléma.
A mosást is én csináltam, mindannyiunkra. Hihetetlen jó kirakós volt, mikor 3 pasi fekete zoknijait válogattam össze hogy vajon melyik kié lehet. :D Ami fontos hogy ha be is vállaljátok bizonyos részek takarítását, az "anyagköltség" ne csak titeket terheljen! Én hülye voltam és nem tettem félre sosem a blokkokat, mikor mosószert, öblítőt, tisztítószereket, wc-papírt vettem, így sosem volt mit a fiúk orra alá dugni hogy kinek mi a része a dolgokból. Ha a munkamegosztás nem is teljes, az anyagiakat szépen osszátok el ugyanúgy mint a rezsit.

Egy albérletben szerintem nagyon fontos hogy az emberek félre tudjanak vonulni. Nem laktam sosem idegenekkel és nem tudom milyen megosztani mással egy szobát, ez valszeg inkább a kollégiumi tapasztalatokhoz hasonlíthat. Nálunk az volt megbeszélve hogy ha csukva a másik ajtaja akkor ne piszkáljuk. A mi szobánk volt a legnagyobb, így az volt a "közösségi helyiség" is, bár nem sokat voltunk együtt ott, max ha valami filmet néztünk. Itt is ugyanúgy mint egy kollégiumban fontos hogy tiszteljük a másik vackait, ne piszkáljuk akkor sem ha nincs otthon, én pl be sem mentem a szobáikba a fiúknak ha nem voltak otthon max bevittem a tiszta ruhát. :) A hűtőszekrényben itt is jó megoldás lehet hogy mindenkinek külön polca van és akkor nincs kavarodás. Ugyanezt a konyha más területeire is ki lehet terjeszteni, mindenkinek saját szekrény, vagy polc. A fürdőszoba kádas volt, mivel négyen voltunk a kád négy sarkában volt mindenkinek a saját samponja, tusfürdője. Ha esetleg valaki nem barátokkal lakik együtt és tart attól hogy más is használná a cuccait akkor ugyanúgy működhet a neszeszeres megoldás mint kollégiumban. Számítógépre ugyanúgy jelszó, asztali gép házára lakat, itt is jobb félni mint megijedni.

Vannak dolgok amik sokaknak egyértelműek de van jópár ember akiknek fel kell hívni a figyelmét az együttélés bizonyos szabályaira. Ilyen pl a wc-kefe használata, a kád kimosása fürdés után, hajcsomók, szőrszálak eltüntetése. Ha a lakótársnak ez nem ennyire egyértelmű akkor finoman tudtára kell adni hogy nem kötelességünk helyette elvégezni ezeket a feladatokat. Ha többen vagytok és nem biztos hogy ki a ludas akkor kérdezgetés és szembesítés helyett jó ötlet lehet egy fali üzenet nyomtatása is, akár viccesre véve a figurát. Pl: A WC-kefe használata díjmentes. Vendéghívás esetén itt is illik tájékoztatni a többi lakótársat hogy valaki jön. Nálunk mondjuk ez nem volt probléma mert ismertük egymás barátait szóval nem volt sosem olyan hogy rosszkor jön egy idegen. Nálunk nem villanybojler volt úgyhogy az sosem volt baj hogy elfogyott a melegvíz, de ha villanybojleres a lakás akkor arra mindenképpen oda illik figyelni hogy ne pacsáljuk el a teljes vízmennyiséget mielőtt a többiek fürödnek. Érdemes ilyenkor pl. arra átállni hogy a hajmosást reggelre vagy délutánra időzítjük, így este mindenkinek jut víz lefürödni.

A legfontosabb szerintem a békés együttlakáshoz az, hogy bármi gondunk is van, próbáljuk megbeszélni (ez mondjuk szerintem minden kapcsolatra igaz, legyen az baráti, lakótársi vagy párkapcsolat). Ne utalgassunk, hanem vagy szóban - ha tudjuk ki a ludas - vagy a kis üzi által adjuk a többiek tudtára hogy mi a helyzet.

Így a végére ugyanúgy mint a kollégiumos bejegyzésnél összeszedek pár lakberedezős, otthonossá tevős ötletet. Mi a beköltözés napján Bálinttal tettünk egy kört először az Ikeában aztán az Intersparban. Utóbbiban kukákat vettünk, edénycsöpögtetőt, ilyesmiket, előbbiben meg hangulatdolgokat. Az albérlet már kicsit barátságosabb és szabadabb mint egy kolesz, nincsen megszabva hogy lehet-e gyertyád, sok tulaj megengedi hogy az ésszerűség határain belül képeket is tehess a falra. A kiadó lakások jórésze már berendezett állapotban van, de azért az adott bútorokat is fel lehet kicsit dobni egy kis terítővel, vagy virággal, ilyesmi.

Tányéralátét 295 Ft
Pohár 75 Ft
Edényszárító 295 Ft
Gumikesztyű 295 Ft
Evőeszköztartó 295 Ft
Konyharuha 4 db 695 Ft
3 db-os konyha készlet 195 Ft
Poszter 1290 Ft
Edénymosó kefe 2 db 195 Ft
WC-kefe 150 Ft
Szappantartó 295 Ft
Fedeles doboz 3 db 695 Ft
Tükör 1490 Ft
Tároló ajtóra 4490 Ft (Nagymama is varrhat, úgy olcsóbb. :D)
Szemetes 995 Ft
Fürdőszoba szőnyeg 1990 Ft
Cserepes művirág 850 Ft
Kaspó 295 Ft
A képeket innen szedtem.
Irattartó 1290 Ft
Papír irattartó 4 db 695 Ft
Illatosított gyerta 295 Ft
Asztali lámpa 795 Ft
Papírdoboz 2 db 995 Ft
Papírkosár 395 Ft
Függöny 1 pár 795 Ft
Ágynemű 2490 Ft
Kaktuszos dekorációs matrica 1290 Ft
Teamécsestartó 125 Ft

Ti laktatok már albérletben? Milyen tapasztalataitok vannak?

Tag :)

Itt találtam ezt a taget, kitalálhatjátok hogy azonnal ki akartam tölteni. :D

1. Milyen regényt olvasol most / olvastál utoljára? Tetszett?
Hú most épp nem olvasok semmit, legalábbis amit olvastam legutóbb nem fogom befejezni, el is ástuk jól hogy még csak ne is lássuk. :D Meyer (igen, a Twilightos) írta, A burok a címe és valami borzalmasan szörnyű. Tényleg. :D

2. Melyik a legtávolabbi hely, ahol jártál?
USA.

3. Sorolj fel három egy olyan helyet, ahova egyszer szeretnél eljutni.
Turistaként Japán, Ciprus és Hawaii (engem nem csak a homokos tengerpart vonz hanem a vulkánok is <3).

4. Van kedvenc sorozatod?
Sokat nézek, amit a kedvencemnek mondanék az a Szex és New York. Már rég befejezték de azóta is vagy hatvanszor újranéztem. Nem tudom megunni.

5. Mi a legbonyolultabb étel, amit el tudsz készíteni?
Amit meg tudok csinálni azt nem tartom bonyolultnak. :D Bármit megcsinálok ha van recept.

6. Hogyan szoktál aludni?
Legtöbbször kifliben fekszünk. Én vagyok a kicsi, Bálint a nagy, a kutya meg a lábaink között.

7. Láttad 1999. augusztus 11-én a napfogyatkozást?
Igen! :)

8. Mi a véleményed az atomenergiáról?
Az atomenergiát nagyon sokan mumusnak tartják. Szerintem a legjobb, legtisztább, leghatékonyabb és legkevésbé környezetszennyező energiaforrás.

9. Sportolsz / sportoltál valamit?
Gyerekkoromban jártam teniszezni, de igazából a tesiórákon kívül sosem voltam nagy sportember. 15 évesen elkezdtem aikidozni, aztán a második edzésen amikor azt tanultuk hogyan essünk úgy hogy ne sérüljünk meg én eltörtem a vállam szóval annyiba maradt a dolog. :D

10. Játszol / játszottál valamilyen hangszeren?
Furulyát és fuvolát tanultam zeneiskolában, előbbit kettő utóbbit tíz évig. A fuvolám mostanában többnyire pihen a tokjában, nem szoktam elővenni. Autodidakta módon még megtanultam zongorázni is, bár az nem megy olyan jól mint a fuvola. Fúvós hangszereket egyébként mindet meg tudom szólaltatni, a fafúvósokon még el is játszogatok.

11. Hány embernek tudod fejből a telefonszámát?
Anya, apa, Bálint, tesóm, nagyszüleim otthoniját. De az a vicces hogy emlékszem még apának a 15 évvel ezelőtti osztrák munkahelyi telefonszámára is. :D Elég jó memóriám van.

12. Mi az, amit soha nem ennél meg?
Mostanában sok Bear Gryllst nézünk és olyan helyzetekben szerintem bármit megennék. :D De most azt mondom hogy élő - még mozgó - állatot soha, ebből adódóan osztriga kizárva. De bogarakat-rovarokat és pókokat sem ennék szívesen.

13. Ha nyernél 50 millió forintot, mihez kezdenél vele?
Kifizetném a család összes tartozását, a maradékból meg elmennénk nyaralni.

14. Hány gyereket szeretnél?
Egyet biztosan. :)

15. Gondolkoztál már rajta, hogy mi legyen a nevük?
Igen, sokat, volt is már nevünk mindkét nemre de a fiúról lebeszéltük magunkat. Most is van ötlet de ha már babát várok úgyis eleget fogunk ezen gondolkozni és lehet tök máshol fogunk kikötni.

16. Mi volt a jeled az óvodában?
Gyöngysor.

17. Dohányzol? Ha nem, rágyújtottál valaha?
Nem dohányzom de próbáltam már.

18. Mikor voltál először részeg?
Becsiccsentett 13 évesen, 3 sört ittam meg fúvósfesztiválon. Anya jött értem és csak kiröhögött hogy hülye vagyok (köszi anya <3).

Kitöltitek? :))

Júliusi kedvencek

Hihetetlen hogy már augusztus van, egy hónap múlva suli! :D Őszintén megmondom örülök hogy hamar megy az idő, várom mindig az új féléveket hogy minél közelebb legyek a diplomához. Addig lefolyik még jó sok víz a Dunán de minél hamarabb el akarok odáig jutni. :)

Jöjjenek akkor az elmúlt hónap kedvencei. :)Végre-végre megtanultam rendes tusvonalat húzni! :) Ebből adódóan boldogan vettem elő a zselés tusomat, imádom. MAC fluidline-om van és a blacktrack színt használom. A Rossmannban most nagyon jó áron vannak (vagy voltak? kb 2 hete vehettem) a Max Factor ajakfilcek, úgy gondoltam most kipróbálom. A tartóssága szuper, az egyetlen bajom nekem az hogy a színek sem a csomagoláshoz nem hasonlítanak, sem ahhoz ahogy a kezemen kipróbálom. Ettől függetlenül egész jól választottam ezt a színt. :)Ezt a két körömlakkot is akkor vettem mikor az ajakfilcet. Az Essence csillámos lakkjáért odavagyok, egészen odáig amíg le nem kell mosni. :D Azt olvastam hogy az Essence tégelyes lakklemosóval jóval egyszerűbb megszabadulni a kis csillámoktól úgyhogy legközelebb ha találok mindenképpen venni fogok. Régen nagyon szerettem az egyszerű natúr színeket a körmömön, sok lakkom is volt ilyen, de mind beszáradt. :/ Ezt a Rimmelt 300 Ft-ért vettem, és imádom az ecsetét! Kb 3x szélesebb mint egy rendes körömlakkecset, egyszerűbb, precízebb és gyorsabb vele lakkozni. A harmadik termék a képen az a körömradír amiről a körömápolós bejegyzésben beszéltem.Mindkettejükről volt már külön bejegyzés is, így nem írok róluk túl sokat. A Sudocremet minden nap használom, most épp úgy nézek ki mint egy ősz Chaplin, mikor máskor fázok meg mint az egyetlen napon amikor újra 30 °C van... A Bioderma sminklemosót is majdnem minden nap előveszem, látszik hogy még alig fogyott belőle. Így még a teljes 2500 Ft-os árát is tök megéri szerintem.Ezt a fülbevalót Bálinttól kaptam még július elején, nagyon szeretem. :) Tetszenek az olyan ékszerek amiken sok különböző dolog van egyszerre - persze nem ha már bazári méreteket ölt - mert sokféle kinézethez illenek. A képen nem látszik szerintem rendesen, de ez egy levendulaolaj. :) Az illata önmagában nekem túl erős, de a hatását nagyon szeretem. A függönyre szoktam belőle kicsit csepegtetni, és szellőztetéskor nagyon finom tiszta lesz tőle a levegő. Nyugtatónak sem utolsó, ha valakit nem zavar az erős illata akkor a párnára csepegtetve sokkal egyszerűbb az alvás. Most hogy beteg vagyok különösen szeretem ezzel kenegetni a függönyt, tényleg jobb lesz a levegő így.
A Coccolino öblítőt már jópár hónapja szagolgatom hogy milyen finom, most meg is vettem végre és isteni. :) A ruhákon is tök jó tartós marad. Eddig Paradontax szájvizet használtam de kicsit meguntam már az ízét. Hatás között őszintén megmondom én nem tudok különbséget felfedezni, így többnyire íz alapján rangsorolom az szájöblítőket. Ennek a Colgate-nak finom íze van, így bevált. :DA kedvenc cipőm pedig ez a papucs, most hogy újra rossz idő van nem hordom, de júliusban sokszor előkerült. 5000 Ft-ért vettem egyébként, Deichmannos.A végére pedig Panda aki itt épp hanyatt fekve alszik, és változatlanul imádom.

Ti miket használtatok a legtöbbször júliusban?