2013. március 21., csütörtök

Filmajánló XX. - Les Misérables (A Nyomorultak)

A Nyomorultak körül elképesztően nagy hype alakult ki, mégis sokáig tartottam magam és nem akartam megnézni. Valahogy nem keltette fel az érdeklődésemet sem a trailer, sem az éneklő Hugh Jackman és Russell Crowe. Végül akkor adtam be a derekam, mikor Anne Hathaway megnyerte érte az Oscart. Gondoltam musical, amit szeretek, Hugh Jackman, akit szeretek, mellé még ott van Helena és Sasha Baron Cohen, mellé nagyon nem lőhetek. 

kép: innen

Hát, tévedtem.

A bejegyzés folytatódik, kattints a továbbra!


Igazából a mai napig nem tudom rendesen megmondani, mi volt a gondom a filmmel, de azért megpróbálom összeszedni a gondolataimat. Túl gyorsan zajlottak azt hiszem az események, az első gondom ez lehetett. Adott Jean Valjean, aki rabszolgából 3 perc alatt hajléktalan lesz, majd még 3 perc (és pár év) és már polgármester. Az, hogy közben mi és hogy történt a történet homályába vész. Nyilván a Victor Hugo regényben gyönyörűen és érthetően minden ki van fejtve, de ne kelljen egy regény háttérismerete ahhoz, hogy én értsek egy filmet. Akkor a forgatókönyvíró rosszul végzi a munkáját. 

A dalok szépek ezt elismerem, és (Russel Crowe-t leszámítva) a színészek is jól énekelnek. Azt nem teljesen értem egyébként hogy a mezei párbeszédeket minek kellett eldanolászni, engem csak bosszantott, de ez a saját gondom. Ahol igazából azt mondtam hogy én ezt most bezárom az a 35. perc környékén jött el. Megint csak a "minden túl gyorsan történik" a bökkenő. Fantine-t kirúgják a gyárból, 2 perc sem telik el már eladta a haját és pár fogát, estére már szajhának is áll és bőszen dolgozik rajta egy szimpatikus fiatalember (nem). Kicsit gyors a tempó, bár nekem még a logika is, ha délután kirúgnak azért nem az az első gondolatom hogy irány a vöröslámpás negyed, nem 1 nap alatt dől el a sorsom (bár az is igaz hogy sosem éltem a 19. századi Franciaországban). Anne Hathaway Oscarját nem kérdőjelezem meg, nálam sokkal okosabb és hozzáértőbb emberek ítélték neki, de engem a 25 percen át tartó taknya-nyála egybefolyik agonizálása nem hatott meg (mint az a cél lett volna gondolom), hanem egyenesen felbosszantott és kikapcsoltatta velem a filmet. Az Ideglelés sokat parodizált jelenete jutott eszembe egyébként róla. 

Első felbőszülésem után felhívtam anyát, mert tudtam hogy ők megnézték a moziban, és megkértem mesélje el mi lesz még, van-e értelme tovább néznem. Végül beletekergettem és nem bántam meg, Helena és Sasha jelenete kifejezetten tetszett, bár velük nagyon elfogult vagyok. (Sweeney Todd megjelenését pedig végig vártam amíg őket mutatták. :D) 

A történet úgy egyben megértem hogy népszerű, a musical is méltán híres, de nekem ez a film valahogy mégsem tetszett. Lepkeháló, hogy befogdoshassák vele a díjakat, és minden generációnak tettek bele egy-egy ismert embert, hogy a család minden tagja rábólintson a mozijegy vásárlásra ha szóba kerül a dolog. 

Több ismerősöm is facebookon osztotta meg a moziélmény utáni meghatódottságát, hogy "végre egy film aminek mondanivalója van" és társai, szerintem csak rosszul választanak filmeket az emberek. Igenis minden évben van nem egy és nem kettő mondanivalóval rendelkező film, csak el kéne rájuk menni. Az egy dolog hogy ekörül volt nagy felhajtás, de attól még a kevésbé hype-olt filmek is lehetnek jók, sőt. Mondanivalóval rendelkező filmek 2012-ből (szubjektív és nem teljes lista): A jövő gyilkosa, Napos oldal, Az erő krónikája, Felhő Atlasz, Míg a világvége el nem választ, A holló, és még van pár jó film, amik ha nem is feltétlenül a mondanivaló miatt, de igenis jók. :) 

Ti láttátok A Nyomorultakat? Mi a véleményetek róla?

7 megjegyzés:

  1. Pár dolgot hadd fűzzek hozzá, mert láttam, és mert nekem nagyon bejött, de nem a "jaj de megható" mivolta miatt. Az eseményeket szerintem azért pörgetik annyira, mert ha minden hosszasan ki lenne fejtve, egy napig is ülhetnénk a moziban. Megnéztem egy musical-verziót is dvd-n, és ott is olyan a történetvezetés, mint a filmben, tehát ez nem hiszem, hogy a forgatókönyvírók hibája lenne. A regényt is olvastam, és példának okáért ott sem meséli el részletesen Victor Hugo, hogyan lesz Jean Valjeanból polgármester, bár később kitér ugyan rá, de ettől függetlenül szerintem érthető a történet. Az különösképp nem izgat, hogy ki miért kapott Oscart és megérdemelte-e, de a film maga jól összehozott, szép látványvilággal, és azt is el kell ismerjük, hogy nagy feladatot vállalt vele a rendező, mivel mind a regénynek, mind a musicalnek sok rajongója van, akik ugye ugranak, ha valamit nem úgy látnak a vásznon, ahogy annak lennie kéne. Érdekessége a filmnek még ugye például, hogy nem előre rögzítették az énekhangot, hanem élőben vették fel, de persze nem ez dönti el, hogy jó film-e vagy sem. Mindent egybevetve (még Russel Crowe nem létező énektudásával együtt is, aki azért még rendkívül cuki marad :) ), szerintem élvezhető a film, és jól sikerült.

    VálaszTörlés
  2. Én nem láttam, de le fogom tölteni, mert érdekel, mi ez a hatalmas felhajtás körülötte, csak nekem ez addig nem megy, amíg a csapból is ezt nyomják.
    Amúgy a könyvet nem olvastam, csak kiskoromban a mesefilm sorozatot láttam belőle (ha jól emlékszem, sorozat volt), plusz a Madáchban láttam, Sasvári Sándorral a főszerepben. Na AZ felejthetetlen volt :)

    VálaszTörlés
  3. Az azért benne volt, hogy Jean Vealjan két 3 perces jelenete között éveket ült börtönben mert kenyeret lopott, meg az esete a pappal/püspökkel nem emlékszem és hogy végül hogy lett polgármester? Nekem mindig az ő karaktere tetszett a legjobban, de ha ennyire ledarálják, hogy melyik karaktert hogyan és mi formált akkor nagyon hatásvadász lehet:/ Bár eddig nagyon meg akartam nézni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az volt benne, hogy hajléktalanként megszánta egy pap, kosztot és kvártélyt adott neki, majd Jean Valjean cserébe ellopta az ezüstöket. Mikor elkapták a csendőrök azt mondta a paptól kapta őket ajándékba. A pap azt mondta ez így volt, de cserébe azt kérte tőle váljon jó emberré. Snitt, majd polgármester.

      Törlés
    2. Azt mondjuk méginkább kihangsúlyoztam volna, hogy azért lopott el egy kenyeret mert a családja éhezett, ezért ült börtönben, majd az ezüstöt is nem azért lopta el mert egy elvetemült szociopata, hanem mert mint ismert "bűnöző" nem kaphatott sehol sem munkát és ismét éhezett. Ő sosem volt rossz, és a könyvben is az a lényeg, hogy a rendszer tette azzá, és az elfogult rendszer (Javert) az aki romlott embernek kategorizálta és állandóan rányomták a bélyeget, tökmindegy, hogy megváltott egy várost és rengeteg embert mentett meg az éhezéstől. Folytathatnám, de erre írtam meg a saját véleményemet a blogomon (http://www.theladylikenerd.com/2013/03/les-miserables-2012-review.html , ha érdekel:))

      De ha jól emlékszem, nem ugyanaz a pap adott nekik végül menedéket aki előtte pár évvel "meggyőzte"? Bár nem kellett itt győzködni senkit, 19 év rabság után Valjean csak nem hitte el, hogy ő lehet valaha boldog és tisztességes.

      Törlés
    3. Megjegyzésképp, a fantines résznél az tartotta bennem a lelket, hogy nem én vagyok az egyetlen akit ez a porban fettrengős siránkozás idegesít:) Ő meg Russel Crowe volt akik lehúzták a filmet szerintem.

      Törlés
  4. Szerencsére fel sem merült bennem, hogy megnézzem, valahogy elvette a kedvemet a hype. Pedig alapjátaron imádom a musicaleket, de ha mégegyszer meghallom az I Dreamed a Dreamet, eskü eret vágok. A könyvet sosem olvastam, de a Barbi által említett sorozatot én is néztem néha, és a sztori már akkor sem fogott meg. A nevető ember sokkal jobb :)

    VálaszTörlés