18:00 van, július 27-e, és ha minden jól megy épp most készülök kisétálni Apával a kastély kertjébe.
Elképesztő sok mindenen mentünk keresztül az elmúlt 8 és fél évben, az esküvőszervezéssel töltött időszak pedig még sűrűbbre sikeredett. Igyekeztem nem menyasszörny lenni, de azért néha észrevettem magamon, hogy ha valaki olyan ötlettel állt elő ami nekem nem tetszett akkor támadó módba kapcsoltam, még ha kívülről ez nem is látszott, mert igyekeztem nem vérengző vadállatnak látszani.
A lánykérés napjától nekiálltam szervezkedni, ami lehet kicsit őrültnek tűnik, tekintve hogy majdnem 2 év telt el az esküvő és az eljegyzés között, de én ilyen vagyok, ha tudnék az utolsó fűszálig megteveznék mindent. :) Na de a szervezkedésekről tudtatok végig, csak sok konkrétumot nem árultam el.
Nálam elég kardinális kérdés volt a zene, több bejegyzés is született inspirációs ötletekkel ebben a témában. Válogatós vagyok, akármit nem akartam, olyat meg főleg nem ami minden második esküvőn előfordul. Emiatt különösen sokat meditáltunk Bálinttal a kérdésen.
Szóval ott tartottam, hogy épp Apával vonulok, igyekszem nem orra esni, és nem lesírni a sminkem az első percekben (nem fog sikerülni, Andi barátnőm bombabiztos próbasminket csinált nekem). Nagyon sokáig azt gondoltam, hogy
erre fogunk bevonulni, de végül Bálintnak annyira nem tetszett a feldolgozás. Hallgatgattuk az eredetit is, de Sebastian annyira jamaikai hangon énekel, hogy röhögésbe fulladt volna az egész, úgyhogy a Kiss the girl egy az egyben le lett szavazva. Még a szervezés kezdetén elkezdtem írni egy listát a szép és esküvőhöz illő zenékről, ott akadtunk rá
Hans Zimmer Maestrojára, amit egyébként egy korábbi bejegyzésben is emlegettem. Szóval belehalgattunk, és egyöntetűen eldöntöttük, hogy ez az. Bálint a tanúkkal és Pandával elindul a dal kezdetekor, én pedig Apával 1:04 körül. <3 Mire a bejegyzésben eljutottatok idáig ezen már valószínűleg túl is vagyunk.
A szertartás zenéinek bejegyzésénél is emlegettem, hogy tessék filmzenék között körbenézni, sok gyöngyszemre lehet bukkanni. Így tettünk mi is, a bevonulás után az anyakönyvvezető beszédéhez a Vissza a jövőbe harmadik részéből választottunk
egy részt. Kicsit megvagdostuk, és a szép részeket tettük össze. Nagy kedvenc sorozatunk a Pushing daisies, a
gyűrűhúzás alatt ez szól. Az anyakönyv aláírása alatt Yiruma River flows in you szépsége fog
szólni, ez az egyetlen ami elég népszerű mostanában a házasulók között, de olyan szép hogy ennyi belefér. :) A Forrest Gump főcíme bevonulózeneként is indult a versenyben, de végül a Holiday nyert. Viszont a kis aranyos dallam pont tökéletes a
homokceremónia alá aláfelsőzenének, így itt viszont helyet kapott.
A szülőköszöntő alá általában nagyon sírós nagyon megható zenéket szoktak tenni az emberek, első helyen van az ukulelés Somewhere over the rainbow, szóval mi kicsit csavartunk a dolgon, és a Mirror's Edge számítógépes játék egyik betétdalának alternatív verzióját választottuk,
ezt. Nincs benne ének, és mindketten nagyon szeretjük. A pezsgős koccintás alá már kicsit valami vidámabb szerelmes nótát szerettünk volna rakni, így esett a választásunk az
I'm yoursra. A kivonuló zenénk volt a legelső amiben teljesen biztosak voltunk,
Liquido Narcoticja. Vidámság, buli, éljünk, hiszen összeházasodtunk! :))
Mire idáig eljutottatok és bele is hallgattatok a zenékbe már valószínűleg férj és feleség vagyunk! Valószínűleg most épp sorban állnak a barátok és családtagok, hogy gratuláljanak.
Ja hogy miről nem meséltem nektek még? Hát a ruhámról! :) Azt mondtam már, hogy végül a varratás mellett döntöttem, mert beleszerettem egy ruhába, amilyenhez még csak hasonlót sem láttam egy szalonban sem itthon. Ő az:
A végeredmény hasonló lett, nem teljesen ugyanilyen, de pont amilyet szerettem volna. Majd meglátjátok. :)
Nem szeretném nagyon tételesre venni a dolgot, úgyhogy nem mesélek el minden részletet, majd az élménybeszámolóban. :) Az első táncunk a Szépség és a szörnyeteg híres
zenéjére lesz. Voltunk tánctanárnál, muszáj volt elhülyülnöm különben végig sírtam volna, de ezt az éles produkcióra tartogatom. Éjféli meglepi tánccal is készülünk a menyecskeruhába való átöltözés után, ez szintén a Pushing daisies egy
zenéjére lesz. És most hogy meg akartam keresni a
menyecskeruhám képét vettem észre, hogy maga a ruha a honlapon is swing ruhaként van reklámozva, ennél profibb nem is lehetnék. :))
Nagyon remélem, hogy minden rendben fog zajlani (zajlik? most este 11 van, de ti ezt a bejegyzést holnap délután olvassátok, szóval legyen csak jelen az idő :D).
Nagyon izgatott vagyok, kicsit ideges is, hogy minden rendben menjen, remélem fogok tudni aludni, most nem érzem úgy hogy sikerülni fog.
Köszönöm, hogy a készülődés alatt is olvastatok, segítettetek a dilemmáimban, a tanácsaitokkal, ötleteitekkel, remélem nem untattalak titeket nagyon az esküvős mániámmal. :)
