2012. október 14., vasárnap

Filmajánló XVI. - Míg a világvége el nem választ (Seeking a Friend for the End of the World)

Valamelyik nap kedvünk volt valami vidámat nézni és Bálint talált egy 2012-es filmet Steve Carelltől. Beleestem abba a hibába, hogy abból adódóan hogy ő a főszereplő azt gondoltam, hogy ez is újabb vígjáték lesz. Hát nem az lett. :) De egyáltalán nem bánom hogy nekiültünk.

(kép: innen)
A bejegyzés folytatódik, kattints a továbbra!
A legutóbbi alkalommal mikor világvégés filmet néztem (Melancholia, brrr) majdnem eret vágtam, reméltem most végre belefutok egy olyanba, ami tetszik. A történet a Melancholiáéhoz hasonló, bár itt nem egy bolygó hanem egy meteorit közeledik a Föld felé. Armageddonos módon megpróbálják felrobbantani hogy elkerülje a bolygót de sajnos nem járnak sikerrel. Ott kezdődik a film, hogy bejelentik mindenhol, hogy 21 nap múlva jön a becsapódás és vége a világnak. A főszereplő Dodge, akinek a hír bejelentésekor a felesége kiugrik az autóból és elszalad. Másnap ugyanúgy bemegy dolgozni mintha misem történt volna. 

Nagyon tetszik, hogy bemutatják a különböző lehetőségeket arra, hogyan reagálnának az emberek a hírre, hogy már csak pár napjuk van az életükből. Igazából én  is nagyon elgondolkoztam a dolgon, ezért is tetszett nagyon a film, mert mondhatom hogy órákig csak ültem utána és az járt a fejemben, hogy én mit tennék. Van aki öngyilkos lesz, ez amúgy elég gyakori, pszichológiából annak idején tanultam, hogy sokan ilyen reménytelen helyzetben (mint mondjuk egy halálos betegség) inkább öngyilkosok lesznek, mert ez legalább a saját döntésük és nem várnak a végére az egésznek, így könnyebb nekik feldolgozni. Van aki mindent ugyanúgy csinál mintha semmi nem történt volna, van aki rabol, fosztogat, ésatöbbi ésatöbbi. 

Dodge miután a felesége elhagyta rájön, hogy évek óta csalta, majd talál egy levelet amit 3 hónapja kapott egy régi gimis szerelmétől csak korábban nem került a kezei közé, amiben a lány szerelmet vall neki. Úgy dönt, felkeresi még mielőtt túl késő lenne. Közben hozzá csapódik a szomszédja, Penny (akit Keira Knightley játszik), ő a családjához szeretne eljutni. Dodge közben összebarátkozik egy kutyussal akit kidobott a korábbi gazdája (itt kezdtem el egyébként először bőgni mint egy árvagyerek), úgyhogy hárman indulnak neki az utolsó útjuknak. 

Többet nem mesélek, nézzétek meg! :) Abszolút élveztem, sírvanevetős. Az elején még nevetős, aztán egyre inkább görbült le a szám széle, de egyáltalán nem bántam meg hogy megnéztük. Nem erre számítottam, nevetni szerettem volna, de jól esett kisírni magam, utána azt hiszem 10 percig csak öleltem Bálintot meg Pandát egyszerre. 

Egy csomag zsepivel üljetek le, és lehetőleg ne egyedül, legyen kit megölelni a végén és örülni annak, hogy van nekünk. 

Ti láttátok már ezt a filmet?

2 megjegyzés:

  1. Egy az egyben leírtad amit átéltem :) Mi moziba néztük párommal... hát mit ne mondjak rossz ötlet volt, már nem bírtam a végén elég halkan hüppögni :DDD Én is elmélkedtem mit tennék, de aztán arra jutottam valószínűleg csak akkor tudnék erre választ adni ha valóban ez a helyzet állna fenn (remélem nem fog soha :D ).

    VálaszTörlés
  2. Felírtam a listára, megnézzük majd reményeim szerint hamarosan. Köszi, hogy írtál róla! :)

    VálaszTörlés