Bár az időjáráson még sajnos/szerencsére (mindenki válasszon) nem látszik, de nagyon itt van már a nyakunkon a tél. A karácsonyi készülődés nekem most még kicsit távol van, viszont egy téli esküvős inspiráció már abszolút aktuális. :)
A tél gyönyörű. Bár azt szokták mondani hogy a téli gyerekek szeretik csak, én is imádom pedig októberi vagyok. A téli esküvők ha lehet még meseszerűbbek. Ha szerencséje van az embernek még havat is kap ajándékba. :) Összegyűjtöm egy csokorba, hogy szerintem miért lehet szuper téli időszakban házasodni, és adok pár ötletet is dekorációra, köszönőajándékra, stb.
A halszálka fonás az egyik kedvencem, sokkal szebb és különlegesebb mint a sima, viszont elképesztő sok ideig tart megcsinálni, főleg ha az ember lányának baromi hosszú haja van. Ebből adódóan hiába döntöm el, hogy márpedig nekem most ilyen lesz a hajam, az első 3 centi után (ami kb 3 perc alatt születik meg) feladom, kibontom a fenébe és rendesen befonom.
Most egy olyan ötletre leltem, amitől majdnem lementem hídba (de nincs aki felavat, híd sem vagy, szedd össze magadat... :D). Nem akartam elhinni hogy működik, de gyorsan kipróbáltam és jelentem a hír igaz, lehet 1 percen belül halszálkaszerű a frizuránk! Nyilván olyan nem lesz mint az igazi tökéletes halszálka, de az az igazság hogy nekem amúgy sem sikerült tökéletesre sohasem, nagyjából ilyen lett a klasszikus módszerrel is a végeredmény.
Újabb adagnyi dolgot használtam el, megint aktuális lett egy bejegyzés róluk. :)
Két szempillaspirál is mostanában fogyott el, bár ezt spirálnál szerintem kicsit nehéz kategorikusan kijelenteni, mindegyik előbb szárad be mint véglegesen kiürülne. A Clinique High impact spirálról írtam már korábban, azóta sem nagyon változott a véleményem, mostanra fogyott el. Nem venném meg, ennyi pénzt szerintem nem ér. A másik egy Avonos, Super Curlacious névre hallgat. Semmi extra, nem hagyott bennem mély nyomot, bár legalább egyáltalán nem drága. Nem venném újra. Az ArtDeco szemhéjbázisából már a másodikat fogyasztottam el, nagyon szeretem. Sokan panaszkodnak a beszáradásra, nekem már csak nagyon a vége felé kezd el sokkal sűrűbb lenni, de még ilyenkor is tudom használni. Valószínűleg függ ez a tárolás körülményeitől, a lakás hőjétől és páratartalmától, nem tudom, de nálam hónapokig simán elvan. Már újra is vásároltam.
Nagyon sok esküvővel kapcsolatos dologra ráillik, hogy kultúránként, sőt családonként változik, na ez a gyűrűre különösen igaz. Itthon nagyon sokszor a karikagyűrű-keresés nem az esküvői készülődés egyik része, hanem a lánykérés utáni egyik első dolog amit el kell intézni. Nálunk nem volt hivatalos családi eljegyzés, valahogy nem is akartam volna soha, eszembe sem jutott hogy kéne. Bálint - szombaton lesz egy éve :)) - térdre ereszkedése nekem maga volt a tökély, nem akartam volna még egyszer ezt eljátszani a család előtt, az már nem lett volna ugyanolyan és erőltetettnek éreztem volna. Mi ebből adódóan a karikagyűrűt sem siettetjük, hiszem az esküvőtől kezdve fogjuk majd csak őket hordani, a jobb kezünkön, a bal ebből a buliból kimarad.
Függetlenül attól hogy mikor veszi a pár, a gyűrű elég fontos része szerintem az esküvőnek, hiszen minden mással szemben ez az, amit örökké hordani fogunk. Senki nem fog már emlékezni arra, hogy milyen virág és székszoknya volt a lagzin, míg a gyűrű mindig rajtunk lesz, ez az ami első ránézésre is jelzi, hogy házasok vagyunk.
Manapság nagyon népszerű dolog utálni azokat az embereket akik a tv-ben szerepelnek, nyilatkoznak, nyilvánosság előtt vannak. Én nem tartottam magam semmilyen témában sosem elvakultnak, igyekszem mindent több szemszögből nézni és a dolgok másik oldalára is látni. A kereskedelmi csatornák "tehetségkutatói'" (azért írtam zárójelbe, mert egyértelműnek tartom hogy nem tehetségek kutatásáról szól már a legtöbb ilyen műsor, hanem címlapszereplők kutatásáról) különösen megosztóak. Én bevallom férfiasan nézem a jelenleg futó mindkettőt, és bár tudom hogy butaság az egész mégis valamilyen szinten szórakoztat, még akkor is ha bosszankodom rajta.
Gesztit az X-faktoros mentorkodása óta rengeteg kritika éri, eladta a lelkét és társai. Valahol ezekkel egyetértek és meg tudom érteni ha valaki emiatt már kevésbé kedveli, de nekem valahogyan annyira része volt az egész munkássága a gyerekkoromnak, hogy bármennyire is majom és műanyag néha nem tudom nem szeretni.
Emlékszem pici koromban egy Szilveszterkor nem csináltunk semmi mást, csak betettük a Rapülők kazikat a lejátszóba és előadtuk hogy mi vagyunk a Rapülők és koncertezünk. Fejből ordítottuk mind a két album számait, amikre egyébként a mai napig emlékszem. Fogalmunk sem volt arról, hogy a "szégyellem de kellesz piszkosul" mit jelent, és arról sem hogy milyen lapát jön a Lapát című számban. De nem is ez volt a lényeg. :)
Nem kell az embernek nagyon sok témában otthon lennie és olvasnia ahhoz, hogy belefusson abba a vitába hogy kik nőiesebbek, a vékonyabb vagy a dundibb lányok. Egyre több bolt jön ki plus size kollekciókkal, külön esküvői ruha kollekciók vannak a teltebb hölgyeknek is, ezeket pedig a többség boldogan - és nagyon hangosan - üdvözli, azzal a szerintem baromi durva kijelentéssel megtűzdelve, hogy ezek az igazi nők. Ezzel a szlogennel árulja több cég is termékeit, mindenki az igazi nőre gondol. De mi is az pontosan?
Jómagam is a teltebb nők táborát erősítem, ugyan ez ellen már próbálok tenni jó pár hónapja, de azt mindig is tudtam, hogy konkrétan vékony sosem szeretnék lenni. Van a szélsőségesen nagydarab és a konkrétan vékony között is bőven átmenet, én egy ilyen testtel kiegyeznék. :) A lényeg az, hogy tudom hogy milyen érzés mikor az embert csúnya jelzőkkel illetik. Egyáltalán nem kellemes. Viszont semmiben nem különbözik a dagadtozás attól, mikor egy molett nő ledeszkázza, leropizza és legirnyózza a vékony lányokat. Nem is értem, hogy valaki aki tudja jól milyen érzés a külsejére tett megjegyzéseket kapni miért jut el oda, hogy lesüllyed ugyanerre a szintre.
A Silent hill az én életemben filmek közül az egyik legnagyobb mumus. 2006-ban az első részt moziban néztem meg 2 nappal az érettségim előtt, nem volt jó ötlet, totál kialvatlanul indultam neki az írásbeliknek emiatt. Nem tudom, hogy annak köszönhető-e a kiborulásom tőle, hogy baromira fáradt és stresszes voltam akkoriban, de ha most nekiállok és megnézném is kikészülök 10 perc után, ki kell kapcsolni.
Na mikor megtudtam hogy lesz második rész azonnal tájékoztattam Bálintot hogy engem felejtsen el, nem megyek el vele a moziba, hiszen azóta nem merek horrorra menni hogy az első részt ott néztem meg. Csak egy gond van ezzel: a történet viszont baromira érdekelt. Na szóval tegnap összeszedtük a barátainkat és megnéztük a filmet.
