A lánybúcsúm :)

Szombaton volt a lánybúcsúm, azért vártam eddig a bejegyzés megírásával hátha a milliónyi képből amit a csajok csináltak kapok párat, és akkor beszúrtam volna, de nem érkezett egy sem, úgyhogy nővérem és saját instás fotóinkkal illusztrálom a történetet. :)

Szóval még csütörtökön kaptam egy idézést a Leánybúcsúztató és Asszonyi Alkalmassági Vizsgabizottság és Ítélőszéktől, hogy szombaton 6-kor legyek a Hősök terén, vagy megakadályozzák a frigyemet a ruhám lefoglalásával (Timi - aki varrja a csodát - is ott volt a bulin, így reális esély is lett volna erre). 

Sütött a nap, na. 

A bejegyzés folytatódik, kattints a továbbra!

Csütörtökön hatkor ott voltam a Hősök terén, ahol épp esküvői fotókat készítettek. Invitálták a fotózó turistákat is közös képre, úgyhogy gyorsan odébb grasszáltam, aztán találkoztam is a lányokkal. Kaptam egy tiarát és egy szalagot, Az év menyasszonya felirattal, és jött is az első két feladat. Egy kupac petrezselymet kellett eladnom random idegeneknek, és egy pólóra gyűjtenem kedves feliratokat, jókívánságokat. Elsőnek egy svájci házaspárt kaptam el, akiktől kaptam pár szál gazért cserébe 2 frankot. :) Aztán jött az este legpoénabb része, észrevettem egy kupacnyi félmeztelen pasit egy beerbike körül. Odamentem, kiderült hogy londoniak, elmagyaráztam ki vagyok és mit akarok, majd nagyon megörültek nekem, mert ők meg  legénybúcsúztak, a vőlegénynek is 27-én lesz az esküvője, szóval ragaszkodtak ahhoz, hogy felszálljunk velük és menjünk egy kört a mobilkocsmával. Kaptam sört, írtak nagyon cukikat a pólómra, vettek petrezselymet, aztán mentünk tovább.

A Szív utcába vettük az irányt, ott foglaltak le egy termet a lányok a buli nagyobb részére. Menet közben árultam a petrezselymet, találkoztunk egy párral akiknek most szombaton lesz a bulijuk, augusztus 10-én meg az esküvőjük, nagyon aranyosak voltak. :) (Ha valamilyen csoda folytán ide kerülnétek: sok boldogságot!) 

A helyszínen nagyon kitett magáért nővérem és Timi, szépen kidekorálták a termet (volt lufi, lampion, és fából készült Bogi & Bálint felirat, amit megtarthattam, valahova kirakjuk itthon ♥), és elővette mindenki a kis dobozait. Én muffint csináltam, mindenki hozott valami finomságot, annyi kaja volt hogy egy hadsereg is jól lakott volna vele. :) Tényleg nagyon kitett magáért mindenki.

A kedvencem Via vajas sütije volt, amibe feliratokat is nyomott. :) Ettünk-ittunk, aztán elkezdtük a játékokat. Első körben random szavakat felhasználva (UV-fény, méhlepény, kotangens, stb) kellett rímelő szerelmes verset írnom, amit aztán munka végeztével Bálintnak fel kellett olvasnom telefonon. Utána kaptam egy közös képet apróra vagdosva, amit puzzle-ként ki kellett raknom. 

Még a buli előtti héten Bálintnak nővérem elküldött egy pár kérdésből álló kérdőívet, amire ő válaszolt. Nekem is fel lettek olvasva ezek a kérdések, és meg kellett válaszolnom őket, meg kitalálni azt is hogy Bálint miket mondhatott rá. Nagyon vicces volt, érdekes, megható, nagyon jó ötlet volt tényleg. 

Aztán jött az este legnehezebb feladata. Megkérték Bálintot, hogy fotózza le a térdét, kezét, tenyerét, szemét, száját, lábát, orrát, fülét, könyökét, majd még másik 3-4 barátnőmet is, hogy a saját pasijukét. Majd felmutatták nekem a képeket, hogy Mari-e vagy nem Mari, avagy Bálint-e vagy sem. Nehezebb volt mint elsőre gondoltam volna, de 1 kéztől eltekintve meg tudtam mondani, sőt a legtöbbször még azt is, hogy ha nem Bálinté akkor kié. :D 

A játékok után fel kellett olvasnom - és aláírnom - az asszonyi eskümet (szigorúan nem-szexista volt, köszi Via! ♥), és kaptam egy oklevelet is. Na meg ajándékot! Egy barátnőmtől aki sajna nem tud jönni az esküvőre kaptunk egy Swarovski lóherét, amit Bálint a belső zsebében fog hordani az esküvőn, hogy biztosan szerencsénk legyen. :) Timitől pedig egy mopszos kávéskészletet kaptunk, és Pandának egy csipkegallért az esküvőre abból a csipkéből, ami az én ruhámon is lesz. :))

Közben a másik rendezvényteremben legénybúcsú volt, ahova állandóan át akartak minket rángatni, de csak a végén mentünk át 2 percre, aztán tovább álltunk. Én magamra kötöttem mind a 6 héliumos lufit, majd felpakoltunk és indultunk a körútra. Menet közben árultam a petrezselymet, mire elfogyott pedig a Nyugatihoz értünk ahol lementünk egy random helyre. Ott még iszogattunk, gyűjtöttem aláírást a pólóra, és karaokeeztunk is. Egyik dal sem volt túlzottan a hely specialitása (Kispál és Bloodhound Gang), de mi jól éreztük magunkat, és az a lényeg. :)

Hajnali 3 körül értem haza, közben mint utóbb kiderült a pasik halálra izgulták magukat, mivel föld alatt voltunk nem volt elérhető a mobilunk, de mindenki egyben hazaért. 

Én szuperül éreztem magam, tesóm és a többiek nagyon jó bulit dobtak nekem össze. :) Köszi, lányok! ♥