2011. november 14., hétfő

Tejpite szilvabefőttel

Egy ismerősöm tette ki facebookra ezt a receptet, és úgy éreztem, hogy ki kell próbálnom. Utánaolvastam több helyen is, mi is ez a tejpite. Mindenhol nosztalgiázva írták az emberek, hogy a nagymama csinált mindig ilyet, na az enyémek soha, szóval nekem ez tök új. :) Ma neki is láttam, egyszerű és finom, úgyhogy hozom a receptet. Kicsit változtattam rajta, meg fogok is a jövőben, de a lényeg megvan.

Eredetileg meggyel akartam én is csinálni, neki is álltam egy elég régi befőttet kimagozni, de minden másodikból kompótba fúlt kukacokat szedtem ki, elment az egész meggy-sztoritól a kedvem. Így lett a meggyből szilva. Utólag örülök is neki, a fahéjas szilvaíz finom télies sütit csinált ebből a piteszerűségből. :)
Hozzávalók:
  • 3 db tojás
  • 90 g porcukor
  • 1 csomag vaníliáscukor
  • 15 dkg liszt
  • 2 dl főzőtejszín
  • 3 dl tej (2,8%-os)
  • egy csipet só
  • 35 dkg szilvabefőtt

Elkészítés:

A sütőt előmelegítem 180 °C-ra. Egy tepsit (én egy kb 30x20-as ovális porcelánt használtam, nincs kicsi tepsim és a nagyban túl lapos lett volna) kivajazok, majd kilisztezek. A lecsepegtetett szilvát a tál aljára pakolom. Egy tálba beleütöm a három tojást (egyben), beleszórom a sót, majd nekiállok elektromos habverővel felverni. Ha már egész jó habos, kis részletekben beleteszem a vaníliáscukorral összekevert porcukrot és kb 10 percig habverőzöm tovább. Amikor már szép krémes alacsonyabb fokozatra kapcsolok és lassan hozzáöntöm a tejet meg a tejszínt. Az eredeti recept azt írta, hogy kézi habverővel forgassam hozzá a lisztet, én a gépivel csináltam ezt a lépést is, ha a piskóta bírja akkor ez is bírni fogja. :) Nem is lett semmi baja. Elég híg valamit fogunk kapni, kicsit meg is lepődtem rajta, áldottam az eszem hogy nem az Ikeás pitesütőmbe csináltam végül, a lyukjain gyönyörűen kiömlött volna az összes lötyim. Ráöntöm a szilvadarabkákra a "tésztát" és beteszem a sütőbe. Én kb 40 percig sütöttem, amíg a teteje szépen meg nem barnult, és utána se kaptam ki a sütőből, hanem elzártam és még úgy 5 percet bent hagytam, féltem hogy összeesik ha azonnal kiveszem.Tök jó ruganyos lett, nem túl kocsonyás, éppen olyan mint egy jó túrótorta (amiben nem nagy túródarabok vannak, hanem össze van törve az egész). A felvágáskor a szilvadarabok kicsit kiszúrtak velem, legközelebb nem az aljára teszem le őket hanem beledobálom miután már a löttyöt beöntöttem a tálba. Így lesz egy kis tészta alattuk is és nem fognak kiesni a szeletekből - remélhetőleg.

Örülök, hogy ráleltem erre a receptre, pikk-pakk megvan és még finom is. A gyümölcsöket lehet benne variálni, szerintem finom lehet őszibarackkal is, málnával, eperrel, bármivel végülis. :) Jól esik rá a tej - nekem legalábbis :D -, megittam mellé vagy fél litert, a mai kálcium-igényem kielégítve.

Ti csináltatok már tejes pitét? Egyáltalán hallottatok már róla?

2 megjegyzés:

  1. Pont szombaton csináltunk tejespitét!=)Gyümölcs nélkül, lekvárral vagy vaníliás cukorral tálalva szoktuk.Emlékszem, egyszer Kecskeméten egy étteremben ettem baracklekváros-mandulásat, isteni volt!
    Amúgy ez egy alföldi étel, az onnan származóknak lehet ismerősebb, mi is apa által ismerjük.

    VálaszTörlés
  2. Anya debreceni és nagymamám is ott lakott, de sosem hallottam róla. :o Na mindegy, most már tudom mi ez. Lekvár is jó ötlet! :)

    VálaszTörlés