Nem olyan régen kezdtem el olvasni ezt a könyvet, talán egy hete, és már a hét elején be is fejeztem. Elég sokat lehetett róla az utóbbi időben hallani, főleg a film miatt, amit személy szerint még nem láttam, először mindenképpen el akartam olvasni a könyvet majd utána megnézni mit csináltak belőle. Az esetek jórészében így vagyok a könyvekből készített filmekkel, főleg talán a Harry Potter miatt, abszolút illusztrációként használható csak szerintem a film, annyi minden kimarad belőle. Na de visszatérve a könyvre. :) Nekem az eredeti cím (Eat, pray, love) jobban tetszik, mivel felszólításként is felfogható, magyarul meg a többesszám számomra nem túlzottan értelmezhető, főleg a "szerelmek" esetében. No mindegy, nem én fordítottam. :)
(kép: innen)Többnyire nem szeretem ha a borító már a film képeit mutatja (a Viharsziget című könyv is ilyen pl, hú annak is neki kéne állni valamikor. Hegyekben állnak itthon az olvasatlan könyvek és mindet akarnám egyszerre...), de Julia Robertset kifejezetten szeretem, és szerintem jól eltalálták ezt a két képet.
A történet egyébként három fő részre van bontva, az első része egy kicsit még New Yorkban játszódik, majd Olaszországban, a második Indiában, a harmadik pedig Indonéziában. Az írónőnek nagyon jó stílusa és humora van (remélem nem csak a fordítót dícsérem ezzel és valóban az írónő érdeme ez - bocsánat hogy csapongok csak eszembe jutott pl az Oscar című film ami magyarul zseniális viszont angolul meg nagyon nem...), öniróniája is, ami szerintem abszolút példaértékű. Nem minden nézetével értek egyet de nem is csak olyan embereket szeretek akik olyanok mint én, elég unalmas lenne úgy az élet. :) Nyilván a címből adódóan is van benne vallásos vonal, de abszolút emészthető stílusban. Márpedig ha nekem emészthető az szerintem elég pozitív mivel én nagyon háklis vagyok az ilyen témákban. Az olasz rész eléggé pörgős, gyorsan végigértem rajta. Az indiaival először kicsit kettős érzéseim voltak, lelassult picit a tempó de végülis ez volt Liz célja is, hogy lelassuljon, magába szálljon. Minél többet olvastam ebből a részből annál jobban tetszett ez is, bele kell kicsit mind a három világba süllyedni és akkor tökéletesen élvezhető. A kedvencem azt hiszem az indonéz rész volt, bár ha nekiállok gondolkozni akkor mind a három holtversenyben az első helyre érkezik.
Sok titkot azt hiszem nem árulok el azzal hogy a végén persze szerelem is van, végülis a cím már önmagában is spoiler. :D Tetszik hogy abszolút megtörtént eseményeket vannak leírva, életszagú az egész, nem csupa cukormáz cseresznyével a tetején.
Összességében szerintem egy nagyon olvasmányos könyv kedves történettel. Azt emelném ki még ami szerintem elég különleges, hogy olvasható komolyabb és könnyedebb könyvként is. Annyi bölcsesség van benne hogy komolyabb pillanataiban az embert nagyon meg tudja fogni, de könnyű napozáshoz való olvasmánynak is szuper mert pörög a történet, és érdekli az embert hogy mi minden fog történni a többi oldalon. Plusz pont hogy elég rövidke fejezetekre van osztva ami a tömegközlekedésen való olvasást lényegesen megkönnyíti. :) Hamarosan meg fogom nézni a filmet is, kíváncsi vagyok mit hoztak ki a történetből és mennyire sikerült megragadni úgy a karaktereket ahogyan én elképzeltem őket olvasás közben.
Ti olvastátok már ezt a könyvet? (Esetleg a filmet láttátok?) Mi a véleményetek róla?
A történet egyébként három fő részre van bontva, az első része egy kicsit még New Yorkban játszódik, majd Olaszországban, a második Indiában, a harmadik pedig Indonéziában. Az írónőnek nagyon jó stílusa és humora van (remélem nem csak a fordítót dícsérem ezzel és valóban az írónő érdeme ez - bocsánat hogy csapongok csak eszembe jutott pl az Oscar című film ami magyarul zseniális viszont angolul meg nagyon nem...), öniróniája is, ami szerintem abszolút példaértékű. Nem minden nézetével értek egyet de nem is csak olyan embereket szeretek akik olyanok mint én, elég unalmas lenne úgy az élet. :) Nyilván a címből adódóan is van benne vallásos vonal, de abszolút emészthető stílusban. Márpedig ha nekem emészthető az szerintem elég pozitív mivel én nagyon háklis vagyok az ilyen témákban. Az olasz rész eléggé pörgős, gyorsan végigértem rajta. Az indiaival először kicsit kettős érzéseim voltak, lelassult picit a tempó de végülis ez volt Liz célja is, hogy lelassuljon, magába szálljon. Minél többet olvastam ebből a részből annál jobban tetszett ez is, bele kell kicsit mind a három világba süllyedni és akkor tökéletesen élvezhető. A kedvencem azt hiszem az indonéz rész volt, bár ha nekiállok gondolkozni akkor mind a három holtversenyben az első helyre érkezik.
Sok titkot azt hiszem nem árulok el azzal hogy a végén persze szerelem is van, végülis a cím már önmagában is spoiler. :D Tetszik hogy abszolút megtörtént eseményeket vannak leírva, életszagú az egész, nem csupa cukormáz cseresznyével a tetején.
Összességében szerintem egy nagyon olvasmányos könyv kedves történettel. Azt emelném ki még ami szerintem elég különleges, hogy olvasható komolyabb és könnyedebb könyvként is. Annyi bölcsesség van benne hogy komolyabb pillanataiban az embert nagyon meg tudja fogni, de könnyű napozáshoz való olvasmánynak is szuper mert pörög a történet, és érdekli az embert hogy mi minden fog történni a többi oldalon. Plusz pont hogy elég rövidke fejezetekre van osztva ami a tömegközlekedésen való olvasást lényegesen megkönnyíti. :) Hamarosan meg fogom nézni a filmet is, kíváncsi vagyok mit hoztak ki a történetből és mennyire sikerült megragadni úgy a karaktereket ahogyan én elképzeltem őket olvasás közben.
Ti olvastátok már ezt a könyvet? (Esetleg a filmet láttátok?) Mi a véleményetek róla?
Én láttam a filmet és "komolyabb" állapotban voltam. :) Úgyhogy engem nagyon megfogott és el is határoztam, hogy megpróbálok úgy élni, hogy mindent kipróbálok. Ez egy kicsit lecsitult, el is felejtettem a dolgot, úgyhogy köszi, hogy írtál róla, mert most megint eszembe jutott, hogy ÉLJEK! :)
VálaszTörlésEgyszóval én is ajánlom a filmet vagy a könyvet!
A filmet már láttam,nem volt rossz szerintem,és én is elhatároztam magam,hogy akkor mindent elsőre csinálni fogok..blabla.Máskor is vannak ilyen időszakaim :)
VálaszTörlésA könyvet olvasom még mindig.Az a helyzet,hogy a gépen van meg,és abbahagytam,aztán sosem jutok el addig,hogy folytassam,kb a felénél tartok:)
Én idáig nem voltam nagyon olvasós, de igazából mostanában kaptam rá a könyvekre, és ez volt az egyike azoknak, amelyikkel kezdtem. Az indiai résznél én is azt éreztem, hogy lelassult, bár engem az olasz pörgés után kicsit ez zavart. Meg a vallási részek ilyen mélységben engem nem foglalkoztattak annyira, szóval az indonéz fejezetek újra nagy örömet okoztak.
VálaszTörlésNekem is tetszett az írónő humora, meg a bölcsességei. Bár igyekeztem néha kicsit továbbgondolni az egészet. Most ezt úgy értem, hogy pl. odaérsz egy részhez, ami tipikusan egy "nagy igazság" és kb. magadra ismersz. Az első gondolatom: jééé, ez mennyire én vagyok. A második gondolatom: most mindenki, aki ezt olvassa így is gondolja? Szóval szerintem kicsit hatásvadász, de végülis ez volt az írónő szándéka, hogy felébresszen az olvasóban ezt-azt. De ez már csak az én személyiségemből fakad, hogy kevésbé vagyok romantikus lelkületű.
Mindenesetre szerintem jó könyv, és ha lesz időm én is megnézem a filmet. ;)
Miért felejti el mindenki hogy a film és a könyv teljesen más műfaj? Egy filmben nem azt kell keresni, hogy minden részlet szerepel-e benne, ami a könyvben ott volt. 90 percben ez gyakorlatilag lehetetlen. De ha önálló műként kezeli az ember, ami átad egy hangulatot, életérzést, képileg és dramaturgiailag is komplett, akkor adhat plusz élményt a film, nem feltétlenül az összehasonlításon van itt a hangsúly.
VálaszTörlésAaaarrh írtam egy ötezer soros commentet és elveszett az éterben...
VálaszTörlésSzóval. Én tisztában vagyok vele hogy a film más műfaj és nem lehet teljesen ugyanazt átadni mint olvasva a történetet. Imádok moziba járni és olvasni is. A Harry Pottert én azért írtam példának, mert a 3. film például a könyv olvassága nélkül értelmezhetetlen volt... Nem jöttem rá egészen a végéig, mikor Lupin bezárta a térképet és mondta h csíny ledtudva. Ekkor az előttem ülő lány hangosan megkérdezte hogy hát ez meg honnan tudja a jelszót? Na akkor esett le hogy az egész tekergők sztorit kihagyták. Ami egyrészt sztem nagyon szórakoztató másrészt pedig eléggé fontos a történet teljes ismeretéhez és megértéséhez. Én nem azt mondom hogy minden orrfújás legyen bennt a filmben is, de ne hagyjanak már ki olyan dolgokat ami miatt nem lesz érthető annak aki nem olvasta...
Hogy pozitív példát is hozzak A gyűrűk ura sztem szuper volt, bár a könyvet nem olvastam, nekem túlzottan tömény. Nyilván nem volt benne minden mezei hobbit életrajza, de a történet kerek, érthető volt még annak is aki nem olvasta mint pl én. Én csak ennyit várnék el egy adaptációtól.
Szia! Még a könyvet nem olvastam, de biztosan el fogom! A film hatalmas hatással volt rám! Azóta rengeteg dologban változtam, nem idegeskedem annyit, próbálom keresni a belső békém, az egyensúlyt. Pl: a film a hatására kezdtem el blogot indítani is, hogy ezzel is lefoglaljam magam és ne mindig a világ "nagy"
VálaszTörlésdolgain gondolkozzak, amik olyan érzelmekkel árasztanak el, amik nem feltétlenül jók..
És eddig is imádtam a keleti országokat, főleg Indiát, de Balira már biztosan el fogok utazni egyszer!:)